Mennyit keres egy tolmács?
Tizenkét éve a magyar tolmácsok és fordítók napja március 22. Megnéztük, hogyan boldogulnak és mennyit keresnek napjainkban a tolmácsok és szakfordítók, és mi lesz a „kis nyelvek” beszélőivel, ha tudásukhoz nem társul angol, német vagy éppen francia nyelvismeret.
„Munka van, de nehezebb hozzájutni” - válaszolta Tauz Judit orosz-magyar, ukrán-magyar tolmács, szakfordító a kérdésre, hogyan alakul a megbízások száma az elmúlt évekhez képest. „A kilencvenes években rengeteg konferenciát szerveztek, ahol orosz tolmácsra volt szükség. Ma már jóval kevesebb lehetőség adódik, a lettek és a litvánok is - akik korábban az orosz nyelvet preferálták - inkább angol tolmácsot kérnek, akkor is, ha nem tudnak rendesen angolul” - hoz példát az uniós rendezvények tükrében a szláv nyelvek beszélőinek helyzetére, és az angol nyelv felértékelődésére Tauz Judit. Szerinte sok kiemelkedő képességű és nyelvtudású tolmács, szakfordító van a pályán - különösen, ami az angol, francia, német nyelvet illeti -, ám viszonylag kevés, aki idegen nyelvről egy másik idegen nyelvre tolmácsol. A „kis nyelvek” beszélői manapság csak akkor maradnak versenyképesek a pályán, ha tudásukhoz angol, német vagy francia nyelvismeret is társul.
„A válság kirobbanása óta gyakorlatilag csak az angollal lehet boldogulni, még a német is visszaszorult” - erősíti meg Simon Éva, a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének elnöke, egyúttal utalva a problémára, miszerint angol tolmácsból sok van, ezért ők jóval nehezebben tudnak érvényesülni. Más a helyzet, ha a tolmács idegen nyelvről idegen nyelvre fordít. Mint mondja, Magyarországon eddig sem volt nagy kereslet irántuk, külföldről jöttek a megrendelések, mert a magyarok szaktudása jó, a munkadíjuk pedig jóval alacsonyabb a nyugat-európainál. Az utóbbi időben angol vagy német nyelvtudással párosulva felértekelődött a keleti és a szláv nyelvek szerepe. Kelendő az angol-orosz, a német-orosz kombináció, még jobb, ha egy latin nyelv jön össze az angollal vagy a némettel - teszi hozzá Simon Éva.
„A régi kapcsolatokra nem nagyon lehet alapozni, a minisztériumokban tavaly óta nemcsak a dolgozók, hanem a tolmácslisták is változtak” - meséli Tauz Judit, érzékeltetve, hogy a politika e területen is megváltoztatta az erőviszonyokat és a pártszimpátia erősen befolyásolja a boldogulási lehetőségeket. Mit lehet tenni? „Az ember örül annak a munkának - írásbeli fordításoknak, apró megbízások -, ami beesik” - mondja Tauz Judit, hozzátéve, hogy a szakma presztízsét az öt-tíz éve szinte változatlan munkadíjak is aláássák. Ez részben annak köszönhető, hogy a tolmács- és szakfordító irodák - közbeszerzési eljárás keretében - egymás alá ígérnek, hogy megszerezzenek egy-egy ígéretes ügyfelet: minisztériumot vagy nagyobb intézményt.
Hol, mit, mennyiért?
Az árak lenyomása érdekében az irodák egy része attól sem riad vissza, hogy a fordítások esetében a leütésenkénti elszámolásról áttérjen a szavankénti díjazásra, ami jóval kedveztőtlenebb feltételeket biztosít a szakfordítóknak. A budapesti irodák díjait tanulmányozva általánosságban elmondható, hogy a megrendelőnek karakterenként 2-3 forintba kerül a szakfordítás, napi 45-50 ezer forint a konszekutív tolmácsolás (az élőben elhangzott szöveg fordítása gondolati egységekre bontva), míg a szinkrontolmácsolás napidíja átlagosan 60-80 ezer forint (a díjakhoz jön még az áfa). Idegen nyelvről idegen nyelvre történő élő fordítás esetén a napidíjak 20-25 ezer forinttal megugranak. Akad olyan iroda és nyelviskola, amely jóval kedvezőbb díjakat szab: konszekutív tolmácsolást kínál már 15 ezer forinttól, a szinkrontolmácsolás pedig óránként 20-30 ezer forintba kerül, ám az csak a megrendelés teljesítés után derül ki, hogy olcsó húsnak valóban hígabb volt-e a leve.
Az 1869-ben Központi Fordító Osztály néven megalakult, ma már Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) néven működő cég országszerte közel 200 főt foglalkoztat, ezen kívül körülbelül 500 külsős, megbízási szerződéssel dolgozó fordítóval áll kapcsolatban. (Az OFFI tulajdonosi jogait a Magyar Állam nevében 2010 júniusától a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.) Az OFFI-nál közokirat esetében a hiteles fordítás karakterenként 3 forintjába kerül a megrendelőnek (ehhez jön még az áfa), a lektorálás karakterenként 1,5 forint (plusz áfa), a hiteles fordítás pedig (fordítás és lektorálás) 4,5 forint (áfa nélkül).
| Drága kezdet, alapos képzés |
1974-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán március 22-én jött létre a Fordító- és Tolmácsképző Központ. Az országban jelenleg három egyetemen is választható - négy féléves - fordító és tolmács mesterképzési szak államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. Az ELTÉ-n 70, a Pannon Egyetemen 60, míg a Miskolci Egyetemen 25 főben maximálták a felvehető hallgatók számát 2011 őszén. (Csak a miheztartás végett: az ELTÉ-n 300 ezer forintba kerül egy félév).
Szakfordító és tolmács képzés több főiskolán is indul: a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) például önálló tantárgyi blokként költségtérítéses formában oktatják a tolmácsolást és szakfordítást. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tolmács- és Fordítóképző Központjában kétéves felsőfokú szakirányú továbbképzésre jelentkezhetnek a diplomások (nem csak a BME egykori hallgatói). A tandíj 220 ezer forintba kerül félévente, ezért angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvű szakfordító és tolmács szakra, nemzetközi két idegennyelvű szakfordító szakirányú továbbképzési szakra, vagy éppen nemzetközi két, illetve három idegennyelvű konferenciatolmács-képzésre is bejuthatnak azok, akik teljesítik a felvételi követelményeket. |
„Pár pohár whisky után viccesek tudnak lenni a kormányfők”
Bizalmas adatokhoz való hozzáférés, titoktartási kötelezettség, nemzetbiztonsági átvilágítás. A hvg.hu uniós tolmácsokkal beszélgetett arról, milyen úgy dolgozni, hogy minden egyes szónak óriási tétje lehet.
