Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A felmérést 18-65 éves, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozók körében végezték, és azt szerették volna megtudni, hogy a dolgozók mennyire motiváltak a nyugdíjazás utáni munkavégzésre. A felmérés során összesen 2.430 magyar munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
A Randstad adatai szerint nemzetközi viszonylatban alacsony azon magyarországi munkavállalók aránya, akik a hivatalos nyugdíjkorhatár után is szívesen dolgoznának. A nemzetközi felmérésben részt vevő magyarok mindössze 18 százaléka válaszolta, hogy a nyugdíjazása után is munkába állna, míg ugyanerre a kérdésre az angoloknál 55, a lengyeleknél pedig 62 százalék válaszolt igennel az európai uniós országok közül.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy hányan dolgoznának abban az esetben, ha 5 százalékos fizetésemelést kapnának nyugdíjazás után. "Erre a kérdésre a magyarok 30 százaléka adott pozitív választ, ami azt mutatja, hogy a fizetés motiváló erővel bír ugyan, de a többség még így is inkább a pihenést választja" - idézi a közlemény Sinka Edinát, a Randstad Magyarország operációs vezetőjét.
A nemzetközi adatok alapján két típus figyelhető meg: vannak olyan országok, amelyek polgárait jelentősen befolyásolja a nagyobb fizetés, másutt azonban inkább a munka öröméért és az állással járó megbecsülésért dolgoznának tovább a nyugdíjazás után.
Japánban például 56 százalék boldogan dolgozna tovább a nyugdíjas éveiben is, és csak 46 százalék válaszolta, hogy magasabb fizetésért munkát vállalna nyugdíjasként is. Az indiaiak körében kiemelkedően magas, több mint 80 százalékos azoknak az aránya, akik szívesen dolgoznának tovább - akár fizetésemelés nélkül is - a nyugdíjazás után még két évig.
Törökországban a megkérdezettek 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen dolgozna, és csak a válaszolók felét motiválja ebben a magasabb fizetés.
A fizetésemeléssel további munkára ösztönözhető nemzetek közé tartoznak többek között a franciák, akik közül a dolgozók 64 százaléka alapvetően nem akar a nyugdíjkorhatár után munkát vállalni.
Amennyiben azonban fizetésemelés járna a nyugdíjazás utáni munkavállalásért, a franciák 52 százaléka nem vonulna azonnal nyugállományba. Hasonló a helyzet a válság által sújtott Görögországban is, ahol 34 százalék helyett 52 százalék dolgozna tovább fizetésemelésért cserébe.
