Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Évi 78,72 millió jüanos (2,7 milliárd forint) fizetésével a Lenovo ügyvezető igazgatója a legjobban fizetett vállalatvezető ma Kínában - derül ki a Forbes China kedden közzétett jelentéséből. A Businessweek üzleti magazin által nemrég "Ázsia egyik feltörő csillagának" nevezett Jang Jüan-csing (Yang Yuanqing) jussa ezzel megközelíti egy közepes méretű kínai vállalat éves bevételét, nemzetközi összehasonlításban pedig a Coca-Cola, az Avon és a JPMorgan Chase vezéreinek bérét.
A hazai tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőinek fizetési listáját az évi 9,87 millió jüannal (303 millió forint) Ma Ming-csö (Ma Mingzhe), a Ping An biztosító társaság első embere vezeti. Az állami tulajdonban lévő cégek vezetői közül a legtöbbet a 47 éves Han Csün-liang (Han Junliang), a szélturbinákat gyártó Sinovel Wind Group főnöke keresi, évi 8,58 millió jüannal (263 millió forint). Ez több mint 550-szerese egy minimálbéren élő sanghaji lakos éves jövedelmének. Őt a szállítási eszközöket, elsősorban konténereket gyártó sencseni (Shenzhen) CIMC csoport és a kínai kereskedelmi bank vezetője követi, 5,96 és 5,31 millió jüanos (183 és 163 millió forint) éves keresettel.
Hivatalosan 232, tőzsdén jegyzett kínai vállalat ügyvezető igazgatójának éves fizetése haladja meg az egymillió jüant, ez a szám azonban valójában jóval magasabb, mivel a rangsor csak a fizetéseket veszi figyelembe, az egyéb juttatásokat nem. A 232 vállalat közül 121többségi állami tulajdonban van, a többi tisztán magánvállalkozás - derül ki a listából. Az érintett cégek több mint fele tipikusan a pénzügyi, információ-technológiai, ingatlan-, energia- és gyógyszeripari szektorból kerül ki. A kínai szakszervezetek szövetségének egy tavalyi felmérése szerint az állami tulajdonban lévő cégek vezetői alkalmazottaik fizetésének átlagosan a tizennyolcszorosát keresik meg.
A jövedelmi különbség komoly társadalmi elégedetlenség forrása, ráadásul a dolgozók 20 százalékának bére nem emelkedett az elmúlt két évben. A szakértők szerint a problémára az jelentene megoldást, ha a kormány limitet szabna az állami tulajdonú cégek első embereinek fizetésére. Mások szerint mivel ezeket a cégvezetőket központilag nevezik ki, bérüknek a többi közszolgáéval megegyező kategóriába kellene esnie.
