Diplomások és abszurd vágyaik
Miért a legnépszerűbb egyetemi, főiskolai szakokon – gazdálkodás és menedzsment, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel – szeretne továbbtanulni a felvételizők nagy része? Megnéztük, milyen munkáról álmodnak a diplomások, és milyen lehetőségeik vannak valójában.
Idén is a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, meg persze a pénzügy és számvitel volt a legnépszerűbb – szakmai gyakorlattal együtt 7 féléves – alapképzés – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. A kereskedelem és marketing, valamint mérnök-informatikus szak fért még be a top 5-be, előbbi a jogászképzést szorította ki, amely 2010-ben a harmadik legnépszerűbb volt a felvételizők körében.
Gazdálkodás és menedzsment: kevés a tapasztalt szakember
„A humánerőforrás szakirány érdekel, egy multi HR-osztályán képzelem el a jövőmet, ezért választottam a gazdálkodási és menedzsment szakot két éve” – meséli a 21 éves Anna, aki egyetemi tanulmányai mellett egyelőre nem végez gyakornoki munkát. Viszont felsőfokú nyelvvizsgája van angolból és németből.
„A gazdálkodási és menedzsment szakon szerzett diplomával az a baj, hogy túl általános. Hiába hangzik jól, hogy valaki menedzsment tanulmányokat folytatott, legyen szó stratégiai-, emberi erőforrás-, termelés-, vagy változás menedzsmentről, nehezen tud majd elhelyezkedni. Ezek ugyanis olyan tárgyak, amelyeket pályakezdőként az első években biztosan nem tud hasznosítani a friss diplomás, mert kezdőként nem fog menedzserpozícióba kerülni” – válaszolta megkeresésünkre Repka Ágnes, a Trenkwalder országos munkaerő-közvetítési vezetője. Mint mondta, két-három éves szakmai tapasztalattal egy vezetői pozíciót megpályázva meg már nem fog számítani, hogy a jelentkező tanult-e valaha menedzsmentet. Ráadásul vannak olyan speciális területek, például a változásmenedzsment, ahol több évtizedes szakmai tapasztalattal érvényesülhet a dolgozó, 8-10 konkrét projekttel a háta mögött.
Hogyan tudja magát a legjobban eladni a friss diplomás? Hiába írja az önéletrajzába, hogy megvan az elméleti tudása, csak úgy tud kitűnni a sok ezer, ugyanilyen diplomával állást kereső közül, ha kiemelkedő szinten beszél lehetőleg két idegen nyelven, és nem ijed meg, ha az állásinterjún angolul vagy németül kell megszólalnia. Az sem mellékes szempont, ha reális elképzelései vannak, és ehhez igazítja bérigényeit: például nettó 180 ezres fizetésre egy pályakezdő e területen ne nagyon számítson.
Gazdálkodási és menedzsment alapszakra majdnem hatezren szerettek volna bekerülni, közülük viszont csak 2366-an kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel. Idén is legfeljebb 480 pontot érhettek el a felvételizők: ebből 400 az érettségi eredményéből és az év végi jegyekből jöhetett össze. Többletpont járt a nyelvvizsgáért, tanulmányi vagy sportversenyeken elért helyezésért, illetve a hátrányos helyzetért. Maximális pontszámot idén sem kellett elérniük a felvételizőknek: a legmagasabb ponthatárt a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakra bejutóknak 463 pontot kellett elérniük.
A BCE gazdálkodási és menedzsment szakára 457 ponttal lehetett bejutni, a költségtérítéses képzést választóknak pedig 416 ponttal. Az angol nyelvű államis képzésnél 449-nél, a költségesnél 329 pontnál húzták meg a határt. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) gazdálkodási és menedzsment szakára 401, a költségtérítéses képzésre pedig 229 pont kellett.
Turizmus-vendéglátás: akik jobb létre vágynak
„Idén nem vettek fel a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára, ezért kilenc hónapig egy kis osztrák szállodában fogok dolgozni, felszolgálóként. 1200 eurót fizetnek havonta, szállásom is lesz. A német nyelvtudásom biztosan fejlődik, ezért is megéri. Jövőre pedig újra megpróbálom” – ígéri a 18 éves Balázs, aki diplomával a zsebében egy fővárosi szállodába vágyik.
Magyarországon az elmúlt években dinamikusan szaporodtak a turisztikai beruházások: új szállodák, spák, wellness-központok épültek, ezek pedig vonzó munkalehetőségeket kínálnak a turizmus-vendéglátás szakon végzők számára. Exkluzív munkakörnyezet – virágok, márvány recepciós pult, egyenruha –, kellemes légkör: ez teszi vonzóvá a szállodaipart az e szakot választók számára – vázolja Repka Ágnes. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az új beruházások jó része nem a fővárosban van, vagyis elvárás, hogy a munkaerő vidékre költözzön. A diplomás e területen mindig a legelején – mondhatni a legalján – kezdi, gyakran adminisztratív feladatokkal, vagy a szobafoglalásokat intézi. Két év is eltelhet, míg előreléphet: kikerülhet a recepcióra.
„A pályakezdők bérigényei e területen általában magasabbak, mint az az összeg, amit a munkaadók hajlandóak fizetni – mondja Repka Ágnes. A nettó 160 ezres kereseti igény ugyan reális, de pályakezdőként kevesen kapják meg. Az álláskereső esélyeit növeli, ha önéletrajzában hangsúlyozza, hogy a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett fontos szempont számára a cég presztízse, hírneve, múltja.
A BGF turizmus és vendéglátás szakára idén 405, költségeseknek 399 pontnál húzták meg a határt. A Corvinus turizmus-vendéglátás szakához 451, a költséges képzéshez viszont „csak” 402 pontot kellett összeszedniük a felvételizőknek.
Pénzügy és számvitel: a biztos befutók – elméletben
„Pénzügyet tanulok, és bankban szeretnék dolgozni, ha két év múlva végzek. Az a célom, hogy öt év múlva egy német pénzintézetnél kapjak állást: Frankfurtba mondjuk szívesen mennék” – mesél a terveiről a főiskolára csak harmadik nekifutásra felvett Dóra, aki biztos benne, hogy jó pályát választott, bár a német felsőfokú nyelvvizsgától egyelőre messze van.
E területről még mindig sokan gondolják, hogy jó kereseti lehetőségeket biztosít. És ez részben igaz – vélekedik Repka. Egy jó kontroller például vállalati tapasztalattal, tárgyalóképes angol és német nyelvtudással, amennyiben felső vezetők számára is elő tud készíteni döntéshozási anyagokat, havi 450-500 ezer forintos, vagy annál magasabb bruttó alapbért is kérhet.
Keresettek a pénzügyi vezetők és a főkönyvelők is. Az idegennyelv-tudás viszont elengedhetetlen, a multiknál ugyanis már egy középvezető is napi szinten tárgyal, egyeztet a külföldi kollégákkal. „Azért vonzó ez a terület, mert karrierlehetőséggel kecsegtet: sokat lehet keresni, aki pedig vezető pozícióba kerül, annak hatalma lesz” – mondja a szakember. Itt nem olyan nehéz az előrejutás, ha valaki tényleg odateszi magát az első néhány évben.
Szerencsés, ha a pénzügy és számvitelből diplomát szerzett álláskereső önéletrajzában idegennyelv-tudását, gyors felfogását és az önálló munkavégzésre való képességét hangsúlyozza. És persze az is alapszabály, hogy ha nincs szakmai gyakorlata, vállalati tapasztalata, ne legyen rest mindent az elején kezdeni, vállalva, hogy csak apránként jut előre a szamárlétrán.
A Corvinus pénzügy és számvitel szakára idén 451 pontnál húzták meg a határt, a költségtérítéses képzést választóknak viszont elég volt 400 pont. A BGF-en a magyar nyelvű államis képzésre 401, a költségtérítésesre 254 ponttal lehetett bekerülni.
A legértékesebb diplomák és amiket kár megszerezni
Utánanéztünk, hogy itthon milyen diplomával könnyű, és mivel nehéz vagy szinte lehetetlen elhelyezkedni.
