szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az OktaTÁRS-FELLOWship néven a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2010 júniusában hirdette meg először nemzetközi holokauszt-oktatási szakértőképzési programját. Idén is elindult a képzés, amelynek első ütemére november 2-7. között kerül sor.

A programot a Holokauszt Dokumentációs Emlékközpont, a Közép- európai Egyetemmel (CEU) együtt szervezi, partnerként pedig a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum (United States Holocaust Memorial Museum) az izraeli Jad Vasem (Yad Vashem) Intézet vesz részt a képzésben.

Az ingyenesen megpályázható program célja a hazai holokauszt-oktatás megújítása és olyan oktatói hálózat létrehozása, amely jelentősen segítheti a holokauszt oktatásának integrálását az általános nevelési folyamatba.

Holokauszt-történészek és oktatási szakértők a program során „multiplikátorokat” képeznek. Azért multiplikátorok ők, mert az itt megszerzett tudást „megsokszorozhatják”, még több embernek tudják továbbadni. A tanfolyamra jelentkezők általában amúgy is képzett oktatók: egyetemen, főiskolákon, gimnáziumokban vagy más iskolákban tanítanak. A múzeumpedagógusok, a tananyagírók és a tanárképzésben dolgozók továbbképzése különösen fontos célja az OktaTárs programnak. 

Az OktaTárs révén olyan szakmai rendszert kívánnak létrehozni, amely háttérként szolgálhat a nevelési folyamatba integrált holokauszt-oktatás minőségi javításához és a civil attitűdre, toleranciára való nevelés elősegítéséhez.

Az oktatási programokon kívül az ezen a héten induló képzés során történészek is tartanak előadásokat. Köztük Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója, illetve a Washingtoni Holokauszt Múzeum szakértője, Stephen Feinberg és Schweitzer Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója. „Elkövetők, kollaboránsok, passzív szemlélők” – erről a Bristoli Egyetem oktatója, Tim Cole, beszél majd. „Bűnbakképzés és a zsidók” – ez pedig Pók Attila, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettesének témája.

A hvg.hu – az amerikai online médiumokhoz hasonlóan, a World Memory Project-hez kapcsolódva – lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar holokauszt-túlélők és leszármazottaik megosszák a nyilvánossággal személyes emlékeiket, dokumentumaikat, illetve információikat. Az olvasók privát történetekkel segíthetik, hogy napvilágra kerüljön az igazság egy olyan korszakról, amellyel a magyar társadalom máig nem nézett szembe.

hvg.hu Vélemény

Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?

Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.

Itthon

Katedrától a zsidótlanításig. Hóman ártó politikus volt

Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon. Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak.

Schweitzer András Tech

„Azért írok, mert Pesten nem tudnak erről semmit sem”

Az 1941. augusztus végén Kamenyec Podolszkijban elkövetett tömeggyilkosság több szempontból is mérföldkő volt a holokauszt történetében. Az áldozatok száma itt volt először ötjegyű, és itt vált először nemzetközivé a népirtás. A meggyilkolt 23 600 zsidó nagyjából felét ugyanis előzőleg Magyarországról telepítették ki.

HVG Tech

Elfeledett magyar holokauszt 1941-ből

A magyar hatóságok összegyűjtik és az országhatáron túlra szállítják a zsidókat, a németek pedig lemészárolják őket. Miképp a hitleri megszállás után 1944-ben, három évvel korábban is ez volt a forgatókönyv. Az egyik különbség, hogy 1941 július-augusztusában „csak” valamivel kevesebb mint 20 ezer embert deportáltak Magyarországról, egy másik, hogy 1941-ben a német hadvezetés is kérte-követelte, hogy a magyarok állítsák le a kitoloncolás-sorozatot.

Zádori Zsolt Itthon

Zsidó asszimiláció: véget nem érő történet?

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.

MTI Tech

Braham: Horthy a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra

Amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott előadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.

Megszámolták a sirályokat Magyarországon

Megszámolták a sirályokat Magyarországon

Megjöttek a friss számok, örülhetnek a nyugdíjpénztárak

Megjöttek a friss számok, örülhetnek a nyugdíjpénztárak

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Felgyújtásukkal fenyegették egy szlovákiai magyar hírportál munkatársait

Felgyújtásukkal fenyegették egy szlovákiai magyar hírportál munkatársait