EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Kusza, számos ponton értelmezhetetlen, a régi és az új szabályozás keveredik az új munka törvénykönyvében (Mt.), amelyre egyelőre még kialakult jogértelmezési gyakorlat sincs - legalábbis ezt írja közleményében a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége (VDSZ).
A szövetség listát készített azokról a pontokról, amelyeket a szervezet szakértői szerint sürgősen módosítani kell, mert a bevezetése óta eltelt időszakban egyértelműen kiderült, hátrányos, sőt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. Az ágazat a módosító javaslattal erősíti az MSZOSZ-nél is készülő összegzést, amelyet több szakszervezet közös követeléseként terjesztenek majd az Állandó Konzultációs Fórum elé, szeptember 4-én.
A vegyipari érdekvédelem azonnali változtatást javasol egyebek mellett az új Mt. okozta bércsökkenés, a távolléti díj és a műszakpótlék kérdésében. Székely Tamás, a VDSZ elnöke képtelenségnek tartja, hogy a rosszul előkészített, szakmaiatlan törvény hibáinak súlyos következményeit a munkavállalók viseljék. A szakszervezet működésének és tevékenységének csorbítása, a tisztségviselők mozgásterének szűkítése olyan tétel, amely egyértelműen az érdekvédelmi munka lejáratását szolgálja. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a tisztségviselők a bértárgyalások és a kollektív szerződések megkötésének időszakában is csak a konzultáció időtartamára mentesülnek a munkavégzés alól, így a korábbinál jóval kevesebb idő jut egyéb érdemi érdekvédelmi munkára, s ez egyértelműen a minőség rovására mehet.
Aggályosnak tartják ezen felül a próbaidő 6 hónapra való emelését is, valamint a felmondásokkal kapcsolatos korlátlan munkáltatói szabadságot. Székely különösen felháborítónak tartja a 3 év alatti gyerekes anyák elbocsátásával kapcsolatos korlátlan munkaadói jogosítványt.. A szakszervezeti vezető szerint a munkahelyre visszatérő kismamáknak legalább a gyerek 6 éves koráig biztosítani kellene, hogy részmunkaidőben dolgozhassanak.
Az elnök felhívta a figyelmet a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat érintő egységes műszakpótlék bevezetésére is, amely miatt havonta ezrekkel csökkenhet az érintett munkavállalók fizetése. Az elnök szerint törvényi szinten kell különbséget tenni azon munkavállalók között, akik csak hétfőtől péntekig dolgoznak két vagy három műszakban, és azok között, akik szombat, vasárnap, valamint munkaszüneti napokon is kötelesek műszakba menni.
A VDSZ első embere komoly problémának tartja egyebek mellett, hogy még legalább egy évig eltarthat, mire kialakul a jogértelmezési gyakorlat, amely legalább némi reményt adhat az új Mt. kuszaságainak értelmezésében.
