A kilencvenes évek végén speciálisan a nagyvállalatok számára bevezetett rendszer lényege, hogy a dolgozók virtuális számlán gyűjthessék túlóráikat, illetve nem rendszeres juttatásaikat, vállalati nyugdíjalapot, egyfajta lehetséges harmadik pillért képezve így a nyugdíjrendszerben.

Az itt nyilvántartott túlóra-tömeg ugyanis kamatozó, a nyugellátásba átvihető összeg. A pluszórákat kihasználva akár két évvel a korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhat a munkavállaló, esetleg tanulmányi szabadságként veheti ki ezt az időkeretet - tette hozzá. Jelezte, hogy a közeljövőben megkeresik javaslatukkal a szakpolitikusokat.

A szakszervezeti vezető szerint a megoldás jelentőséggel bír akkor, amikor a trendek arra mutatnak: 2025 táján "már nemigen lesz érzékelhető állami nyugdíj" Magyarországon.

Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke az eseményen úgy fogalmazott: minden olyan törekvésre nyitottak, amely nem rontja a versenyképességet, és a munkavállalók érdekeit szolgálja.  Véleménye szerint a munkaerőpiacon "siralmas a helyzet" a kormányváltás idejéhez képest.

Elmondta, a nagyjából százezer munkahely jelentős hányada a közfoglalkoztatás dinamikus növekedésének eredménye, miközben a nyolc órában foglalkoztatottak száma csökkent, és a négy-, illetve hatórás állásoké emelkedett. Eközben kilencről három hónapra esett az álláskeresési támogatás időtartama, miközben az átlagos munkanélküli 18 hónapot vár, hogy munkába állhasson.

A pályakezdő fiatalok 28 százaléka pedig "az utcán kezdi az életét", és esélye sincs arra, hogy szakmájában helyezkedjen el - tette hozzá Gúr Nándor.