Az országgyűlési biztos által egy panaszbeadvány miatt indított vizsgálata során kiderült: az FKI korábban határozatlan idejű jogviszonnyal 19 embert foglalkoztatott takarítói munkakörben, majd az igazgatóság a fővárosi Munkaügyi Központtal kötött közfoglalkoztatási program keretében 22 embert vett fel közmunkásnak takarítóként, udvari munkásként ugyanarra a munkakörre. Miután megkötötték az erről szóló hatósági szerződést, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátották a közalkalmazotti jogviszonyban álló takarítókat, és feladatukat a közmunkások vették át.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében rámutatott: a közfoglalkoztatás céljával alapvetően ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására kívánják használni úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottakkal töltik be.

"A közfoglalkoztatottak alkalmazása nem vezethet oda, hogy évek óta fennálló, határozatlan idejű jogviszonyokat, meglévő munkahelyeket szüntessenek meg, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérezésben részesülő, a közfoglalkoztatás jellegéből és határozott idejéből adódóan kiszolgáltatott helyzetben lévő közfoglalkoztatottakkal töltsék be" - olvasható az ombudsman közleményében.

Szabó Máté megállapítása szerint a fővárosi katasztrófavédelemnél történt elbocsátás sérti a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét, és összeegyeztethetetlen az állam munkához való joggal kapcsolatos feladataival és alapjogi kötelezettségeivel is.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a belügyminisztert, hogy az országos közfoglalkoztatási programok megszervezése során fordítson kiemelt figyelmet a jogszabályi előírásokra, teremtsék meg annak garanciáit, hogy ne szűnjenek meg álláshelyek a közfoglalkoztatottak alkalmazása következtében, érvényesüljön a meglévő álláshelyek megtartásának követelménye.