EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A külföldön dolgozó magyaroknak ugyanazok a jogai és kötelezettségei vannak, mint az adott ország állampolgárainak, de teljesen mások, mint Magyarországon - mondta a LeitnerLeitner tanulmányát ismertetve Siklós Márta a Nyugat-magyarországi Egyetemen szervezett Soproni Pénzügyi Napokon.
Fő szabály szerint mindenki egyetlen államban lehet biztosított. Egy tagállamban fizet járulékokat, és ott igényelheti a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és a pénzbeli juttatásokat. Így a külföldön munkát vállaló magyaroknak új jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az OEP-nél. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.
Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában és ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk, például választaniuk kell a különböző rendszerek, pénztárak közül – tette hozzá a tanulmány.
A járulékteher kiszámítása sem mindig egyszerű feladat, pedig ez jelentősen befolyásolja a bért és a háztartás költségvetését. Több országban például iparáganként különbözhet a járulékok mértéke, vagy van járulékfizetési plafon vagy küszöb.
Markáns különbségek lehetnek az ellátások körében is. A német és az osztrák egészségbiztosítás például cél szerint fizetett járulékok mértéke alapján nyújt természetbeni vagy pénzbeli ellátást, míg az Egyesült Királyságban egységes járulékmérték van, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt.
A csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a külföldi munkavállalás előtt érdemes a fenti szempontokat részletesen megismerni.
