Ha körbenézünk a fogyasztói társadalomban, azt láthatjuk, hogy az egyes szereplők leginkább saját érdekeikkel vannak elfoglalva. A vállalkozások nagy része arra fókuszál, hogy a magasabb hozamokért minél hatékonyabb működést alakítson ki. Eközben a vezetők nagy része nem tudja megfejteni a boldog és kiegyensúlyozott munkahely titkát. A vásárlók számára a legfontosabb tényező az alacsony ár. A többség viszont, még ha akarja, akkor sem veheti mindig figyelembe, hogy az alacsony árszínvonal miatt valahol valaki szinte törvényszerűen szenvedni fog. Jobb esetben a politika ezt látja, és próbál társadalmilag egyenlőbb közeget teremteni, rosszabb esetben viszont az önös érdekeit tartja szem előtt.

Társaimmal dolgoztunk multiknál, alapítottunk és vezettünk kis- és közepes vállalkozásokat, továbbá a nonprofitok sem állnak tőlünk távol. Megtapasztaltuk, milyen az, amikor nem fizetnek a munkánkért, és azt is, hogy leépítéskor milyen érzés rettegni a munkahely elvesztésétől. És igen, a munkánkkal valószínűleg támogattunk olyan programokat is, amelyek valakinek valahol ártottak a nagyvilágban. 

Mi az az értékteremtő vállalkozás?

A SocialFokus tagjait az értékteremtő vállalkozás lehetőségének gondolata hozta össze több mint két éve. Azóta azon dolgozunk, hogy mi is jobban megértsük az értékteremtő vállalkozás ismérveit, és azokat beépítsük működésünkbe.

A fogyasztói társadalom átlagos vállalkozásaival szemben ezek a cégek a növekedés mércéjét a pozitív közösségi hatásban mérik. E hatás széles skálán mozoghat: hozzáadott érték lehet egy mélyebb társadalmi problémát orvosló termék, vagy épp a környezetére odafigyelő vállalkozásban egy boldog munkahely. Legyen szó egyszerű, de a vevőinek folyamatosan örömet szerző cipőboltról, mozgáskorlátozottakat felkaroló kávézóról vagy a munkatársait tisztességesen bejelentő biciklis futáros cégről – a közös bennük az, hogy a versenytársaikhoz hasonlóan piaci alapon működnek (azaz több bevételt termelnek, mint amennyi költségük keletkezik), de tudatosabb társadalmat építenek.

Jó eséllyel felismerték ugyanis, hogy a munkahelyen már nem csapatokat, hanem közösséget kell építeni. A munkavállalók körében egyre nagyobb szerepet kap ugyanis egymás megbecsülése, valamint az egészséges és őszinte emberi kapcsolatok kialakítása. Ez azért is fontos, mert a fiatal és innovatív vállalkozásoktól hemzsegő piacon csak azok a cégek tudnak évtizedünk kihívásaira megfelelően reagálni, amelyekben az egyes területek közötti együttműködés soha nem látott szinten és minőségben valósul meg. A kollaboráció sikerét pedig elősegíti az olyan egészséges munkahely, ahol a munkatársak boldogok, mert vállalhatják önmagukat. Ha ez megvalósul, nagyobb valószínűséggel mernek majd olyan hibákat elkövetni, amelyek aztán meghozzák a továbblépéshez szükséges tudást.

Mit tudunk akár már holnap megváltoztatni?

Először is át kell gondolnunk, mi az a küldetés, amiért dolgozunk. Mind a vállalkozásunknak, mind pedig az azt életre keltő embereknek lehet saját, személyes küldetésük. Ha ezeket felismerjük, akkor észrevehetjük, hogy meglévő közösségünkkel merre érdemes elindulnunk értékteremtő termékek és szolgáltatások fejlesztésében, valamint a szervezeti kultúra kialakításában. Tegyünk fel magunknak három kérdést! Miért lelkesedünk? Miben vagyunk a legjobbak? Mivel keresünk pénzt? Válaszaink minél közelebb állnak egymáshoz, annál inkább saját küldetésünknek megfelelő dologgal foglalkozunk.

A boldog és egészséges munkahely előfeltétele emellett az egymás iránti empátia kimutatása. E készségünket leginkább aktív figyelmünk tanúsításával tudjuk fejleszteni. Ha képesek vagyunk meghallgatni a másikat, akkor nem saját gondolatainkat akarjuk majd ráerőltetni a másikra, hanem olyan kérdéseket tudunk majd feltenni a munkatársainknak, amelyek segítik őket gondolataik és érzelmeik kifejezésében. Aktív figyelmünknek köszönhetően a másik fél jobban megbízik majd bennünk, és idővel képes lesz egyre nagyobb közösség előtt is megnyilvánulni. Első körben próbáljuk ki például azt, hogy beszélgetés alatt nem nézünk a telefonunkra, és véleménynyilvánítás helyett csak nyitott kérdéseket teszünk fel beszélgetőtársunknak.

Ahhoz, hogy mindez ténylegesen megvalósuljon, meg kell tanulnunk hibázni is. Kutatók több ízben is bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akiket nem az eredmény eléréséért, hanem a próbálkozásért dicsérnek, aktívabbak és lelkesebbek. Ugyanígy a dicsért munkavállalók is nagyobb eséllyel fognak kipróbálni új dolgokat, és kikísérletezni új termékeket. Sokszor már az is ösztönző lehet, ha saját hibáinkat megosztjuk munkatársainkkal, akik így megtanulják, hogy az ismerethiány alapvetően nem gond, hanem lehetőség az innovatív gondolkodásra. Emellett érdemes olyan kreatív munkafolyamatokat, illetve belső tudáslaborokat is kialakítani, ahol a munkavállalók tét nélkül kísérletezhetnek új termékek, szolgáltatások vagy akár a szervezeti működés hatékonyabb kialakításán.

Hovanyecz Tamás cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/4-es számában.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!