1. A kritika és a dicséret hatással van az értékelő megítélésére

Ha kritizálunk, mindegy, hogy megalapozott véleményt mondunk vagy másokat idézünk, megítélésünk óhatatlanul romlik. Ha azonban (túlozva) dicsérünk, hízelgünk vagy mások pozitív megjegyzéseit idézzük folyamatosan, saját megítélésünk is javul.

Az emberek ugyanis a dicséretet nem gondolják végig alaposan, később nem is emlékeznek a részleteire, magát a dicséret tényét és a hozzá kötődő pozitív érzéseket azonban könnyen felidézik.

A kritikára viszont kiválóan emlékszünk. Amikor a beosztottainknak átnyújtunk egy komplex értékelést, a „kitűnő” minősítés általában nem vált ki reakciót, a „nagyon jó” és a „jó” szintén legfeljebb egy bólintást kap, azonban az érintettek minden „megfelelő” vagy „gyenge” osztályzaton napokig rágódnak. 

2. Dicséret során az eredményeket hangsúlyozzuk

Bármilyen pozitív megjegyzést elhiszünk, ha rólunk szól, és nem foglalkozunk azzal, hogy a megjegyzés hiteles-e. Ezért aztán bárhol, bármikor, bárhogyan dicsérhetünk másokat. Még az sem számít, van-e valóságalapja annak, amit mondunk. Akit megdicsérünk, örülni fog, ráadásul a mi intelligenciánkról és rendkívüli képességeinkről is meggyőződik, hiszen felfedeztük remek teljesítményét.

Dicséretünkben a munka során elért eredményeket, ne emberi tulajdonságokat hangsúlyozzunk! Adjunk fejlődőképes megközelítésű értékelést a beosztottjainknak, hogy arra ösztönözzük őket, válasszák a kihívást, és nézzenek szembe a hibáikkal. A dicséretnek növelnie kell a kezdeményezőkészséget, a bátorságot, az új iránti nyitottságot.

A cégvezetőknek kulcsszerepük van abban, hogy olyan környezetet teremtsenek, amelyben a visszajelzés támogat. Munkahelyünkön hozzunk létre olyan közösséget, amelyben kinyilváníthatjuk egymás iránti kölcsönös nagyrabecsülésünket!

A dicséretet mindenki kedveli, ez azonban nem jelenti, hogy a dicséret sosem árthat. Ha valakiben a munka megkezdése előtt a biztos siker képzetét keltjük, az esetleges kudarc súlyosabb csapásnak tűnik.

3. Konstruktívan kritizáljunk

Kritika esetén legyünk rövidek, célratörők, és adjunk iránymutatást a jövőre nézve! A legpontosabb kritikát sem érezzük konstruktívnak, ha nem tartalmaz fejlődésre vonatkozó tanácsot.

Ha csak azt közöljük valakivel, hogy a negyedéves beszámolói folyton késnek, az illető talán kész lenne változni, de még nem mondtuk meg, mit kell tennie. Ez támadást vagy védekezést válthat ki.

A kritikának ezért fejlődési javaslatot is tartalmaznia kell. Például, a határidőt lekéső munkatársat kérjük meg, hogy dolgozzon ki részletes tervet a pontos leadásra, és javasoljuk, hogy a leginkább időrabló és kevésbé fontos részeket hagyja el!

A kritika elhangzását követően nem számíthatunk azonnal érdemi válaszra. Ami ilyenkor elhangzik, az csupán az agy érzelmi központjából származó reakció. A legjobb, ha rövid választ kérünk, és majd akkor folytatjuk a beszélgetést, amikor az illető alaposan végiggondolta a kritikát.

4. Így keverjük a dicséretet a kritikával

Hagyományosan úgy tartják, hogy előbb a pozitív megjegyzéseket érdemes elmondani, mert ez „meglágyítja” az illetőt, mielőtt a problémával szembesülne. Ez azonban nem jó ötlet. Bár a negatív megjegyzésre adott reakció ilyenkor kevésbé kellemetlen, működésbe lép a retroaktív interferencia, és az értékelt személy kizárólag a negatívumokat jegyzi meg. Jobb tehát a kritikával kezdeni, és a pozitív észrevételekkel folytatni.

Nem ajánlott az ún. értékelési szendvics használata sem, amely módszer során jól meghatározott pozitív megjegyzésekkel kezdünk, specifikus negatív megjegyzésekkel folytatunk, majd általános dicsérettel fejezünk be. Használata azon a vélekedésen alapul, hogy a pozitív értékelésbe ágyazott kritikai megjegyzések könnyebben emészthetők. Sajnos azonban ilyenkor a kritika kitörli az emlékezetből a kezdeti dicséretet, majd amikor azután az illető figyelme a negatívumok hallatán újra kiélesedik (és ettől jobban megjegyzi a kritikát), már csak az jár a fejében, hogy mi következik most: általános pozitív locsogás, amit nem érdemes megjegyezni.

Amikor tehát értékelésünkben pozitív és negatív elemek keverednek, kezdjük általános dicsérettel. Ezt a fejlődési lehetőségre irányuló kritikai megjegyzések kövessék, majd zárjuk hosszú, részletekbe menő pozitív ítélettel!  

5. Az önkritikát használjuk célunknak megfelelően

Szerénységgel új barátokra tehetünk szert, de az önkritikus megjegyzéseket az emberek tényleg elhiszik, ezért csak akkor kritizáljuk magunkat, ha jó okunk van rá, és ez tűnik a konstruktív eljárásnak! Ha viszont csak kompetensnek szeretnénk tűnni, akkor magunkat dicsérjük, másokat pedig kritizáljunk!

A fenti cikk – amely Corina Yen és Clifford Nass Az ember, aki hazudott a laptopjának című könyvének egy szerkesztett részlete – a HVG Extra Business közreműködésével készült.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra BusinessFacebook-oldalát!