szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A vagyongyarapodásra és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok részben alkotmányellenesek, részben nemzetközi egyezményekbe ütköznek, s a középkor szellemiségét idézik Szabó Tibor ügyvéd adószakértő szerint, aki hétfőn sajtótájékoztatón mutatta be "Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását?" című könyvét.

Az Önadózó című havi lap kiadó-főszerkesztője példaként elmondta: a magánszemély adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a vagyonbecslési eljárás során bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá. Ilyen eset lehet, ha az adózó megjelöl a kölcsön forrásául valakit, de az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az illető bevallott jövedelme a kölcsönre nem nyújtott fedezetet.

Jogi képtelenség egy bizonyítási indítványt a kapcsolódó ellenőrzés kimenetele miatt mulasztási bírsággal szankcionálni - mondta Szabó Tibor. Szerinte az állam nem teheti meg, hogy az adózót bizonyítási kötelezettséggel terheli, ugyanakkor az annak teljesítésére tett adózói cselekményeket önmagában az eredménytelensége miatt szankcionálja is. Ilyen alapon a polgári perekben minden egyes pervesztest is külön bírságolni kellene, hiszen a lefolytatott bizonyítási eljárás az állításait nem támasztja alá. Csorbítja az adózói jogokat a szakértő szerint az elévülési időn túlra bevezetett kötött bizonyítás is (csak bankszámlával, közokirattal stb. lehet bizonyítani). Úgy véli, a kifogásolt rendelkezések a jogállamiság és a jogorvoslathoz való jog korlátozását jelentik, ezért ennek megállapítására az Alkotmánybírósághoz fordult.

A vagyongyarapodás-ellenőrzés szabályai a szakértő szerint nemzetközi egyezményeket is sértenek. Az emberi jogok védelméről szóló Római egyezmény előírja, hogy az állam köteles hatékony jogorvoslatot biztosítani az egyezmény által szabályozott kérdésekben. A kapcsolódó ellenőrzés eredménytelensége esetére kilátásba helyezett mulasztási bírság azonban Szabó Tibor szerint korlátozza a hatékony jogérvényesítést. Úgy véli, ilyen ügy akkor kerülhet nemzetközi fórumok elé, ha valaki a mulasztási bírság kiszabását kifogásolja, vagy a jövőben az elévülési időn túli tanú- vagy okirati bizonyítási indítványát vagyongyarapodás-ellenőrzési ügyében elutasították.

A vagyongyarapodás-ellenőrzésekben kialakult jogalkalmazói gyakorlat esetenként elfogult, diszkriminatív: míg ugyanazon bizonyítást ugyanazon tényre, ugyanazon bíróság elfogadja egy polgári perben, egy vagyongyarapodási ügyben már nem - hívta fel a figyelmet a szakértő. Például az utóbbi ügyekben egyes vélemények szerint még közjegyzői okirat sem igazolhatja a kölcsönt, miközben ugyanazon okirat alapján a bíróságok helyt adnának a követelésnek - mutatott rá az ellentmondásra.

A könyv példákon keresztül sorra veszi a vagyon megszerzésének kritikus pontjait (adásvétel, ajándékozás, kölcsön, gazdasági társaság) és az ezekhez kapcsolódó szabályokat, a látható vagyon elemeit, az adóellenőrzés játékszabályait, azt, hogy hogyan becsül az adóhatóság, s hogyan lehet bizonyítani a vagyon adózott forrásait. Szabó Tibor közzétett néhány esetgyűjteményt is, amelyekből a vagyongyarapodás-ellenőrzés eddigi adóhatósági és bírósági gyakorlata áttekinthető. Ezek tartalmazzák az eljárás kulcspontjait, vagyis a becslés indokát, az adózó hivatkozását és az adóhatóság vagy a bíróság értékelését.

A szakértő úgy véli: a vagyongyarapodási vizsgálatok nem csak a vagyonosokat érintik majd, hanem a legszélesebb réteget, gerincét a kis- és középvállalatoknál lefolytatott ellenőrzések fogják adni. Azt tanácsolja, az adózó jól fontolja meg, kitölti-e az adóhatóság által kért nyilatkozatot vagy él a nyilatkozat megtagadásának jogával. A vagyonosodási vizsgálatban kulcsszerepe van az adózó saját nyilatkozatának. Az adóhatóság egy igen részletes kérdőívvel indítja az ellenőrzést, amelyen az adózónak számot kell adnia vagyoni, jövedelmi viszonyairól. Egy ilyen kérdőív kitöltése nagyban meghatározza az ellenőrzés további irányát, az adóhatóság további lépéseit, de az adózó védekezési lehetőségeit is - derül ki a könyvből.

Az eddigi bírósági és adóhatósági gyakorlat alapján a nyilatkozatokkal csak baj van, mert sokszor éppen az adózói nyilatkozatokat használják fel az adózói védekezés cáfolatára. Ezért jobb várni vele, amíg kiderül, mit vizsgál az adóhatóság.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!