URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

"Berényiné Bányai Szilvia"

A férjem egy nyomdában dolgozik szokatlan munkabeosztásban: hétfőtől-vasárnapig 12 óra nappal majd 7 nap szabad, 7 nap 12 óra éjszaka és megint 7 nap szabad. Ha ünnep nap van/pl.márc.15/ és dolgozó hetes nem kell bemenni, megkapja az érte járó juttatást, de ha szabad hetes nem fizetnek érte semmit. Én úgy gondolom, hogy még ha nem is dolgozik akkor is megilleti a pénz mivel elöző héten már ledolgozta arra a napra is a 8 órát és így az a 8 óra túlórának számít. Ha nem így van, nehezen de elfogadom, ha pedig nekem van igazam, akkor hol tudok kézzel fogható bizonyítékot találni, amit megmutathatok nekik?

A heti munkaidő maximálisan 48 óra lehet, ettől eltérni csak keret munkaidő esetén lehet, valószínűleg ebben az esetben is erről van szó. A munkaszüneti napon a munkaidő beosztás alapján munkát végző havi munkabérén felül jogosult az e napon járó munkabérre is. Ha ezt túlmunkában látja el további 100 százalékos pótlék is megilleti (50 százalék, ha kap szabad időt) Ebből következik, hogy aki nem dolgozik, a munkabérén felül nem jogosult többletbérre.

"Szabó Eszter"

Január 2-tól egy kereskedelmi kft.-nél dolgozom napi 8 órában minimálbérért. Hiába kértem munkaadómtól a szerződést, folyamatosan talál valami kifogást. Igaz feketén dolgozunk, de a minimálbér nettó öszegét kapom csak kézhez. Mennyi idő után kellene a szerződésnek a kezemben lennie

A törvény egyértelmű, a munkaszerződést írásba kell foglalni, a levonásokról pedig részletes írásbeli elszámolást kell adni. A Munkaügyi Felügyelethez fordulhat panaszával, bár szerintem csak meg kell említenie ezt a lehetőséget azonnal lesz írásos munkaszerződése.

"nyugdíjas"

2006.12.30-ával nyugdíjba mentem. A volt munkaadóm a múltévi bértárgyaláson a béremelést úgy hajtotta végre, hogy a megállapodásban vállalta, a KSH által megállapított infláció szerint a bérkorrekciót az év végén végrehajtja! Időközben többen is nyugdíjba mentünk, megkaptuk a kollektív szerződésben és Munkatörvényben rögzített juttatásokat, illetve az utolsó munkanapon megkaptuk az elszámolást december 30-ig. Közben a bérkorrekció ügye Bíróság elé került, mivel nem akarta a vállalat a kiegészítést kifizetni. Peren kívüli egyezség született arról, hogy ez év február 21.-én a vállalatnál munkaviszonyban állók megkapják a bérkiegészítést. Azoknak, akik nyugdíjba mentek, nem jár. Szerintem az utólagoos korrekció járna, mivel ez egy korábban ki nem fizetett bér. Ön mit gondol, a vállalat jogszerüen járt el, vagy megtámadható a döntése?

Mivel nem ítéletről hanem egyezségről van szó, a felek ennek tartalmát saját maguk állapítják meg. Az egyezség szerint Önöknek nem jár a korrekció, ennek ellenére Önök perelhetnek ugyanis egyéni munkaügyi jogvitát az is kezdeményezhet aki már nem áll munkaviszonyban.

Fehér Erzsébet

Mi vonatkozik a rendes felmondás a dolgozó részéről munkaviszony megszüntetésére, konkrétan hány nap múlva mehetek el a régi munkahelyemről az újra?

A felmondási idő mértéke a munkáltatónál eltöltött idő alapján 30-90 nap. Az egész időtartamot le kell dolgozni, bár ettől a munkáltató eltekinthet. A munkavállaló is köteles írásban felmondani, de nincs indoklási kötelezettsége.

"kicsi joe"

Mint tudjuk ha a munkáltató napi kevesebb, mint négy óra elfoglaltságot tud adni akkor is ki kell fizetnie a négy órai munkának megfelelö bért. Az én esetemben ez az elfoglaltság körülbelül egy, egy és fél órát vesz igénybe. Ez egyébként vasárnapi elfoglaltság. Ezzel kapcsolatban rendben is van a dolog hiszen a cégem kifizeti a négy órát. A probléma az, hogy a főnököm bennt tart négy órán keresztül, mondván a cég kifizeti hát legyek is a munkahelyen. Sokkal korábban kell jelentkeznem munkára, mint azt a munka indokolná és annak végeztével is maradnom kell. A kérdésem az hogy megteheti ezt? Kötelezhet arra hogy a munkahelyemen töltsem a vasárnap délutánt, miközben a munkámat már régen elvégeztem? Nem tud annyi munkát adni, hogy az kitöltse a négy órát. Van erre valami rendelet vagy törvény?

A munkaszerződésben rögzített munkaidőt és a munkáltató által meghatározott munkarendet kell betartani. Abban az esetben ha a munkáltató kötelezi a 4 órán felüli „munkavégzésre” akkor ezt túlóraként ki kell fizetni, vagy máskor szabadidőben kell ellentételezni.(Mt. 126. § (1) a)

"laciszek"

Munkáltatóm egy kereskedelmi kft., ahol több mint egy éve kereskedelmi vezetőként dolgoztam. A munkáltatóm 2006. november 13.-án kelt, postai úton küldött levelében arról értesített, hogy november 15.-i hatállyal, átszervezésre hivatkozva felmondja munkaviszonyomat, a "Munkaszerződés"-ben rögzített 30 napos felmondási idővel. A tértivevényes levelet november 20.-án vettem át. Véleményem szerint a felmondási idő az átvételt követő naptól számítható. A 15 nap munkavégzés alóli felmentést előbbi miatt, december 6.-tól kértem számítani, vagyis az utolsó munkában töltött nap 2006.december 5.-e. Levelükben közölték azt is, hogy az éves, ki nem vett 20 nap időarányos szabadságomat november hónapban kivehetem. Életkoromnál fogva 29 nap jár erre az időre, melyből 2006. évben egyet sem használtam fel. Fenti tévedéseket írásban jeleztem. December 5.-én (utolsó munkában töltött nap) megjelenve munkáltatómnál, egy Módosított felmondást adtak át, melyben mindent korrigáltak, kivéve a megváltásra kerülő 20 nap szabadságot nem javították 29 napra, mondván 9 napot kivettem. Természetesen erről semmilyen írásos formát nem tudtak mutatni. Majd átadták a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat és közölték, hogy a novemberi, valamint decemberi részarányos fizetést, illetve szabadságmegváltást 2006. december 20.-án kifizetik. December 20.-i keltezéssel ismét levelet kaptam munkáltatómtól. Ebben arról értesített, hogy további 70.000 forint levont a járandóságomból, melyet utólagos elszámolásra vettem fel. Természetesen ez az összeg nem szerepelt a már átadott iratokban. A hiányos járandóságot egyébként december 27.-én kaptam kézhez.

Tisztelt Ügyvéd Úr, az előző történethez kapcsolódó kérdéseim a következők:

1. Elégséges indokként "átszervezés"-re hivatkozni, vagy részletezni kell?
2. Hihető, hogy egy kereskedelmi cégnél nincs szükség kereskedelmi vezetőre?
3. Az utolsó munkában töltött napon, vagy a munkaviszony utolsó napján kell elszámolni a dolgozóval?
4. Hogyan tudom a 9 nap szabadságot, valamint a visszatartott összeget kifizettetni?
5. Milyen lehetőségeim vannak volt munkaadóm ellen egy munkajogi perben, illetve egy megállapított Munkatörvénykönyv előírásait sértő magatartás számomra hozhat valamiféle anyagi előnyt, illetve a munkaadó számára hátrányt?

Önmagában elégséges egy csomóponti okra hivatkozni, például az átszervezésre, ha ezt később a bíróság előtt tudják bizonyítani. Az utolsó munkában töltött napon kell elszámolni, a szabadság visszamenőleg nem írható ki. Levonni is csak törvény alapján, vagy a dolgozó hozzájárulásával lehet. Az igényét a Munkaügyi Bíróság előtt érvényesítheti

"Lukácsné Horváth Veronika"

Jelenleg egy önkormányzati fenntartású részben önálló intézményben élelmezés vez.(4.óra) és iskola titkár (3,5 ó.) közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom, valamint mellékállásban vállalkozásom van. A fenntartónál a pénzügyes álláshely megüresedett. Az önkormányzat rövid időn belül körjegyzőséggé fog átszerveződni és a másik önkormányzatnál van pénzügyes. A polgármester és a munkáltatóm az én beleegyezésemmel (rendelkezem a megfelelő iskolai végzettséggel) átmenetileg velem szerette volna betölteni az álláshelyet. Az élelmezés vez. és pü. munkakört. A jegyző jogellenesnek itélte a dolgot, arra való hivatkozással, hogy a pénzügyi álláshely csak köztisztviselői jogviszonyban tölthető be, ami kizárja a vállalkozási tevékenységemet. Szeretném tudni valóban így van, vagy van más lehetőség is a munkakör betöltésére. Régóta itt dolgozom, kicsi falu vagyunk, ezzel a megoldással pénzt spórolhatott volna az önkormányzat és én is szívesen segítettem volna. Szeretném tudni, hogy önkormányzatnál csak köztisztviselői jogviszonyban lehet betölteni az álláshelyeket vagy közalkalmazottként is.

Ügyintézői munkakört csak köztisztviselő láthat el, a jegyző helyesen járt el. (Ktv. 1§ (8))

"Bali István"

Feleségem általános iskolai matek-fizika szakos tanár-1952-es születésű,1974-ben végzett a főiskolán Pécsett, ez évtől folyamatosan dolgozik, tanít. A nyugdíj törvény szerint ha 1951-ben született volna, két év múlva nyugdíjba mehetne, de mivel 52-es születéső, így hat év múlva mehet nyugdíjba. Jól tudjuk, hogy így van? Ha igen, mit tehet a feleségem-mit javasol?

Előrehozott nyugdíjba lehet menni betöltött 57 év és 38 év szolgálati idő esetén, ha ennél kevesebb éve van (min 33 év) csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosult.

"Andi"

Tizenkilenc éve tanítok, egyedülálló anyaként nevelem a gyermekemet és 25 nap táppénzen voltam ebben a tanévben. Érdeklődnék, hogy emiatt megszüntethetné az állásomat a főnököm - az óraszámom bőven megvan meg állitólag jövő tanévben is-. Ha igen mire ügyeljek, milyen juttatás jár - 13. havi bér jár?

A felmentési okokat a Ktv. tételesen felsorolja, önmagában az , hogy valaki sokat volt táppénzen nem lehet jogszerű felmentési ok. Erre biztosan nem fog hivatkozni a munkáltatója, ha mégis forduljon bírósághoz.

"Pap Andrea"

2006 májusától dolgoztam a belvarosban egy egyszemélyes kis üzletben (fodraszkellek). Én intéztem az árubeszerzést, tartottam a kapcsolatot a beszállítókkal, kasszát kezeltem, eladó voltam. Az elso 2-3 hónapban megjött a főnököm 2-3 heti rendszerességgel. Utánamár csak a 'jobbkezét' küldte a kasszapénzért. Az utolsó 3hónapban tehát nem is láttam a munkaadóm. Még a telefont semvette fel nekem. (Csak júniustól jelentettek be mint 4 órás dolgozóként, 32.ezer forint munkabérre. Októberben beadtam a vizumkérelmemet Kanadába munkahelyi igazolással együtt (tehát a főnököm beleegyezésével). (A vízumot megkaptam, jelenleg is külföldön tartózkodom 2007. januar 10. óta.) Az utolsó 2 hónapban már azért sem hívtak fel, hogy afizetésemet kivehetem-e a kasszábol.

A novemberi fizetésemet csak dec. 15-én kaptam meg. November közepétől már árut sem kaptam, tehát nem sok bevétel volt. A bizományban lévő termékeket sem lehetett így törleszteni. Az üzlet december 31-ig volt nyitva. A főnököm termeszetesen még mindig nem jelentkezett. Jan. 3-án 'önkényesen' bezártama boltot, es leleltaroztam. Még aznap jött a főnököm 'jobbkeze', akinek le kellett volna ellenőrizni a leltárt, deaz első öt tétel után megunta, es abbahagyta. Ez volt a'hivatalos' üzletleadás.

En jeleztem, hogy meg 2 napig vagyok elérhető, ha van valami problémájuk, de nem hivtak. Mivel még mindig külföldön vagyok, július elejeig nem tudok utánajarni a dolgoknak. Annyit tudok, hogy 200 ezer forintos hiány lett a boltam állitólag. A kilépő papírjaimat nem kaptam meg azóta sem. Az egyik beszállitoval tartom akapcsolatot, neki 130 ezer forinttal tartozik a (volt?)munkaadóm.Tehát egyelőre azt sem tudom, hogy vannak-e papirjaim. Mit tudok tenni? Lehet,hogy beperelnek? Annyit megtudtam az APEH-tól,hogy az adóbevallásomat ráérek beadni akkor amikor hazajövök. De hát pont ezt a papirt nem kaptam meg? Lehetseges, hogy ennyi idő után velem akarják kifizettetni a hiányt? Ezt megtehetik?

Ha nem kapja meg az igazolásait a Munkaügyi Felügyelethez fordulhat, a munkaviszonyát is meg kell valakinek szüntetni vagy a munkáltatónak vagy Önnek. Javaslom, hogy a hazajövetelt követően forduljon szakemberhez.