APEH-inkasszó bankszámlára

HVG

Mindössze egy héttel azután, hogy egy szentendrei vállalkozó nem fizette be adó- és járuléktartozásait a február 15-ei határidőig, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azonnali inkasszót nyújtott be a pénzforgalma lebonyolítására szolgáló bankszámlája ellen. Mivel azonban azon nem volt elég pénz a követelés rendezésére, a hiányzó összeget a számlavezető pénzintézet a vállalkozó saját, valamint a feleségével közös lakossági folyószámlájáról pótolta ki. Minderről a mulasztó adós a mobiltelefonjára küldött banki sms-ből értesült. Bár az APEH az inkasszóról két nappal korábbi keltezéssel megfogalmazott egy értesítést, azt a vállalkozó csak négy nappal a követelés leemelése után kapta kézhez, éppen egy időben az összeg beszedéséről küldött banki számlakivonattal. Feleségét viszont azóta sem tájékoztatta a bank, hogy férjével közös számlájáról több mint félmillió forint eltűnt, pedig erre köteles lett volna. Nem esett el viszont a nej attól az adózás rendjéről szóló törvény adta lehetőségtől, hogy úgynevezett igénypert indítson a bíróságon annak bizonyítására, hogy a közös számlán vezetett pénz egy része csak az övé.

A fentihez hasonló adó- és járulékbeszedési anomáliák miatt kezdeményezte két éve Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a kormánynál, hogy indítványozza, az Országgyűlés módosítsa a végrehajtásról és az adózás rendjéről szóló törvény azonnali inkasszót érintő paragrafusait. Egyúttal felhívta a jegybankelnök figyelmét a pénzforgalmi rendelet kiegészítésének szükségességére. Próbálkozása csak fél sikerrel járt - tájékoztatta a HVG-t Takács. Míg az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium ellenkezése miatt törvénymódosításra nem került sor, addig a Magyar Nemzeti Bank idén március 1-jével finomított az inkasszó szabályain. Eszerint a végrehajtást kérőnek immár dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a bankszámlára indított pénzbeszedés jogerős határozaton alapul.

Ez szerinte mindenképpen előrelépés, még akkor is, ha abban továbbra sincs változás, hogy a bank és az adóhatóság jogszerű tevékenysége során a megélhetési jövedelem nem mentesül a behajtás alól, sérül a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog, nincs mód jogorvoslatra. Ugyanakkor az sem lenne célszerű, ha az APEH-inkasszóról jóval korábban értesülne az adózó, hiszen így lenne ideje kiürítenie számláit.

A magánbankszámláról való azonnali inkasszóra 2001-től van lehetősége az APEH-nak - a meglévő egyéb végrehajtási lehetőségek (munkabérletiltás, ingó, ingatlan vagyon, valamint követelés lefoglalása) mellett -, abban az esetben, ha az adózó folyószámlája hátralékot jelez. Ez a helyzet úgy állhat elő, hogy az adófizető határidőre elküldte ugyan az adóbevallását, de nem fizetett, vagy pedig úgy, hogy az adóhivatal jogerős határozatban tett felszólítása ellenére sem rendezte tartozását a 15 napos határidőn belül. Nemcsak az adókat és járulékokat inkasszálhatja az APEH, hanem a Szerencsejáték-felügyelet által kiszabott bírságokat, az adók módjára behajtandó köztartozásokat (például a versenyhivatali és környezetvédelmi bírságokat), valamint január 1-jétől már az illetékeket is. Ez az "üzletág" eddig sikeresnek bizonyult az APEH számára, hiszen évről évre nő a behajtott összeg (lásd grafikonunkat).

Nincs türelmi idő, az APEH a hátralékok felfedezését követően akár azonnal elindíthatja a végrehajtást. Ha valakinek a bevallás időpontjában nincs pénze, viszont biztosan tudja, hogy néhány héten belül nagyobb összeghez jut, akkor elvileg kivédheti az inkasszót azzal, hogy be sem nyújtja bevallását, s amikor már tud fizetni, egy önellenőrzéssel hozza magát egyenesbe. Csakhogy Várszeghi György, az APEH főosztályvezetője szerint ez azért nagyon kockázatos, mert ha a bevallási határidő letelte és az önellenőrzés benyújtása között kap egy APEH-vizsgálatot, akkor az adóhiányon túl még a hátralék 50 százalékára rúgó bírságot, továbbá a késedelmi pótlékot is le kell szurkolnia. Ezzel szemben a banki inkasszót a pénzintézetek nem szankcionálják, legalábbis a HVG körkérdésére válaszoló nagybankok (Budapest Bank, CIB, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, UniCredit) mindegyike csak a szokásos átutalási díjat számítja fel a behajtott összeg adóhivatalhoz történő transzferálásakor.

Kézenfekvő megoldás

A cégeknél és az egyéni vállalkozóknál kézenfekvő, hogy melyik bankszámlára nyújtson be inkasszót az APEH. Ők ugyanis kötelesek pénzforgalmi számlát vezetni és ennek meglétéről tájékoztatni az adóhivatalt. Egy magánszemély bankszámlájáról viszont az APEH általában csak akkor értesül, ha valaki adót igényel vissza. Ezért az adóhivatal gyakran él azzal a hitelintézeti törvény adta lehetőséggel, hogy kérésére a bankok kötelesek tájékoztatást adni arról, vezetnek-e számlát a szóban forgó adósnak.

Abban is eltérés van, hogy inkasszónál a cégek, egyéni vállalkozók számláján lévő összegeket az adóhivatal kérésére a számlavezető pénzintézet teljesen kiürítheti, míg magánszemélyeknél egy minimális összeget feltétlenül hagyni kell a számlán. A bírósági végrehajtásról szóló törvény több juttatást mentesít a végrehajtás alól, ilyen például a gyerektartás, az állami kitüntetésekhez kapcsolódó jutalmak, valamint a különböző ellátási díjak és segélyek (rokkantsági, anyasági). Mivel azonban a bankok nem tudják nyomon követni, kinek milyen jogcímen folynak be a pénzei, a törvény előírja, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 27 130 forint) két és félszeresét kitevő összegnek, 67 825 forintnak mindenképpen maradnia kell a magánszámlán.

Az adóhivatal általában csak egy számlát jelöl ki banki inkasszóra. Ha azonban azon nincs elég pénz, akkor a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal szemben a törvény lehetővé teszi, hogy a bank az adós egyéb bankszámláin lévő, illetve betét- vagy takarékszerződés alapján kezelt, őt megillető pénzeket is felhasználja. Az is pontosan meghatározott a törvényben, milyen sorrendben történhet e pénzgyűjtés. Először a forintszámlákat lehet lemeríteni, csak azt követően a devizaszámlákat, s mindig a legalacsonyabb kamatozású betétösszegektől kell haladni a magasabb kamatozásúak felé, az azonos kamatozásúak közül pedig előbb a korábban lekötött betéteket lehet végrehajtás alá vonni. A pénz összegyűjtésére a banknak összesen 35 napja van, ami azt jelenti, hogy ha első menetben nem jön össze a hátralék, akkor az ezen idő alatt befolyó pénzekre azonnal ráteheti a kezét, amiből persze az adós is rendezhetné "békés" úton hátralékát.

CSABAI KÁROLY