"Gné S. Valéria"

Csoportos létszámleépítés miatt közalkalmazotti jogviszonyom felmentéssel, 2008. január 30-án megszűnik. Jelenleg már a felmentési időmet töltöm, de tegnap telefonon szólt a munkáltatóm, hogy ha sürgősen nem számolok el, akkor a következő hónapban már nem kapok fizetést. Visszatartják a fizetésemet, amíg a távozási lapot le nem adom. Úgy tudtam, ha valakinek pl. január 30-án szűnik meg a munkaviszonya, akkor ráér január 20-ikán is elszámolni. A végkielégítést sem fogják karácsonyra ideadni, majd csak ha megszűnik a munkaviszonyom. Valóban visszatarthatják a béremet, ha nem 4 hónappal előbb adom le a nővérruháimat?

Az utolsó munkában töltött napon a munkáltató által meghatározottak szerint kell a munkakört átadni. A munkáltató hibázott, ha ezt nem tette meg. A bért jogszerűen nem tarthatják vissza, ennek ellenére javaslom, hogy működjön együtt, és még ha nincs is munkavégzési kötelezettsége, számoljon el.

"H. Orsolya Edina"

Adminisztrátorként dolgozom egy közoktatási intézményben, közalkalmazotti jogviszonyban. Az eddigi igények, a munka mennyisége és a „szokások” miatt hosszú évek óta két személy látta el a munkámat, ám néhány kolléganőm felmondott, így most jó ideje egyedül végzem két ember munkáját. Főnököm arra a kérdésemre, hogy meddig kell nélkülöznöm egy újabb kolléganő segítségét, azt felelte: „végkimerülésig”, amit úgy értelmeztem, még jó ideig nem áll szándékában pótolni az elveszett munkaerőt (gondolom, munkabért akar megtakarítani). Kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e egyedül ellátni a két állást egyedüliként, egy fizetésért? Az igazgató elvárása az, hogy reggel 7-től délután 4-ig tartson a munkaidőm, minden nap, így a heti 40 óra helyett 45-öt kell ledolgoznom, a fennmaradó heti 5 órát pedig soha nem vehetem ki, mivel nincs, aki helyettesítsen. Megteheti ezt velem?

Szabadságot, amióta egyedül vagyok, nem vehetek ki, miközben rengeteg elintéznivalóm lenne. Az is gondot okoz számomra, hogy gyermekem óvodáskorú, akiért 16 órára az óvodában kellene lennem, illetve sokszor a felügyeletét sem sikerül megoldanom a gyakori (ki nem fizetett) túlóráért. Ebben az esetben a munkáltatónak figyelembe kellene-e vennie ezt a problémámat? Másik problémám, hogy munkáltatóm természetbeni juttatást ad étkezési bón formájában, minden hónapban minden dolgozójának. Nem vagyok tisztában azzal, hogy ez kötelező-e, melyek a törvényi szabályozások erre vonatkozóan. De az lenne a kérdésem, hogy szabályos-e, hogy a munkáltató mindig eltérő időpontban, több hónappal elmaradva, „összegyűjtve” fizeti ezt ki? Mindig arra hivatkozik, hogy nincs pénz, miközben százezres, olykor milliós nagyságrendű felújítások, beszerzések vannak napirenden minden héten. Ruhapénzt körülbelül tíz éve nem adtak, ami tudtommal szintén jár minden közalkalmazottnak. Kérem, tájékoztasson a problémáimra vonatkozó jogszabályokról.

A heti 45 órás foglalkoztatás esetében ki kell fizetni a túlórákat. Helyettesítés esetén pedig helyettesítési díjat kell fizetni, az átirányítás szabályait kell alkalmazni. A munkáltatónak meg kell mondani a helyettesítés várható időtartamát, és a megnövekedett leterheltséggel arányos külön díjazást kell megállapítania. A szabadság egynegyedével pedig Ön rendelkezik, akkor veszi ki, amikor akarja. A bón és a ruhapénz akkor jár, ha a kollektív szerződés erről rendelkezik.

Cs. M.
Magánvállalkozásunk munkavállalója adó mentes juttatást kér, hogy a totál nettó jövedelme magasabb legyen. Mi ezt csak a bruttó bérének a csökkentésével és az adómentes járulékok emelésével kívánnánk megtenni. Lehet-e arra lehetőség, hogy a bruttó bért csökkentsük, szerződésmódosítással? 

A bér a felek megállapodásán alapul, mértéke bármikor módosítható, azonban a minimálbérre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Továbbá ajánlott az elvárható bérre vonatkozó APEH-elvárás betartása is. 

K. E.

Kérem segítségét az alábbi kérdéseimre: ha a munkáltató az elrendelt túlórát nem fizeti ki, milyen más mód van a megváltására, "lecsúsztatására"? Mondjuk, ha éjszaka történt 2 óra túlóra végzése, akkor a lecsúsztatható idő szintén 2 óra, vagy esetleg több, mivel éjszakai munkavégzésre pótlékot fizetnek normális munkavégzés esetén?

A túlmunka ellenértékeként ugyanazon mértékű szabadidő is biztosítható, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása így rendelkezik. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, ami szerint a szabadidőt a nap ugyanazon szakában, jelen esetben éjszaka kellene biztosítani. A szabadidő a pótlékot váltja meg, de a ledolgozott időre járó díjazást ki kell fizetni. A csúsztatás az az eset, amikor a munkavállaló kérelmére őt előbb elengedik, és a kieső időt később ledolgozza; ez nem minősül túlmunkának. 

L.J.

A kórház, ahol 17 éve közalkalmazottként dolgozom, jogutód nélkül megszűnik, kft-vé alakul. Ha továbbra is a kórházban kívánok dolgozni, jár-e nekem végkielégítés, felmentési idő vagy a megváltása?

Jogviszonyváltáskor a kft új munkaszerződést köt a munkavállalóval. A szerződés garantálja többek között, hogy a közalkalmazottat megillető, a feladat átadásának időpontjában megállapított felmentési időt és végkielégítést elismerjék, azaz „kvázi jogutódlás” jön létre. Ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnik meg, ezért nem is kell kifizetni a végkielégítést.