© sxc.hu

Precedenssé válhat a Zoltek Vegyipari Zrt. több mint két éve folyó pere a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatallal. Az amerikai tulajdonú cég azért indított pert, mert Nyergesújfalu város önkormányzata 2004-ben 60 millió forint iparűzésiadó-hátralékot vetett ki rá. Önmagában ennek az összegnek a kifizetése aligha rengetné meg a 2005. évi 9 milliárd forintos árbevételével a magyarországi cégek ötszázas toplistáján 495., az űrtechnikában is használatos szénszálat gyártó, kapacitásait 20 milliárd forintos fejlesztéssel bővítő vállalkozást.

"Csakhogy a jó erkölcsbe ütközőnek s így törvénytelennek tartjuk azt a módot, ahogyan az adóhiányt megállapították" - szögezte le a HVG-nek a Zolteket képviselő Károly Mihály ügyvéd. Nyergesújfalun az önkormányzat megbízásából ugyanis olyan könyvszakértők ellenőrzik a cégeket, akik - akárcsak egykor az állami vagyonkezelőnek dolgozó elhíresült jogásznő, Tocsik Márta - sikerdíjat kapnak a város konyhájára hozott pluszpénzből.

A város képviselő-testülete 2004-ben szólította fel Nagy Mátyást, az akkori jegyzőt: tegyen valamit az elmaradt helyi adók beszedéséért. Utóbbi úgy gondolta, ehhez külső segítséget kér, amire egyébként az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazza a helyhatóságokat. E szerint a külsős bejegyzett könyvvizsgáló vagy adószakértő lehet, aki az önkormányzat megbízólevelét felmutatva a helyszínen is belekukucskálhat az adózók papírjaiba. Így a megbízottak - ha csak korlátozottan is, de - adóhatósági jogkört gyakorolhatnak, miközben ők épp arra szoktak tanácsot adni, hogyan lehet legálisan adót csökkenteni. A vállalkozó adóellenőrök díjazásáról a törvény nem rendelkezik, a sikerdíjat tételesen nem tiltja.

Nyergesújfalu 2004 szeptemberében kötött megbízási szerződést az ÁDI Adószakértő, Ingatlanértékelő, Könyvszakértő, Tanácsadó Kft.-vel (jelenleg zrt.) a Zoltek iparűzésiadó-bevallásainak ellenőrzésére. A budapesti székhelyű ÁDI a munkáért mindössze nettó 150 ezer forintos költségtérítést kért, ami nyilvánvalóan nem fedezte volna az ellenőrzést másfél hónapig végző négy-öt szakértő költségét. Az viszont már bőségesen, hogy az ÁDI a jóvoltából befolyt adóhiány 20 százalékára (plusz áfa) rúgó sikerdíjra tartott igényt. A szerződést egy hónappal később akként pontosították, hogy a sikerdíj a befolyt bírságra és pótlékra is vonatkozzék.

Az ajánlatot az ÁDI nevében Ádámosi György adószakértő tette, aki 1991-ben a vállalkozás egyik alapítója volt ugyan, de a cégiratok szerint aláírási joga nem volt benne. Rejtélyes pozíciójára azonban Ádámosi az üzleti titokra hivatkozással nem adott magyarázatot a HVG-nek. Hogy ajánlatának súlyt adjon, Ádámosi olyan nagyvállalatokat említett referenciaként, mint az OTP Bank, a Mol, a Merkantil Bank vagy a Mizo. Nem véletlen Ádámosi impozáns listája, ő ugyanis Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egykori egyetemi évfolyamtársa, s különböző tisztségeket visel a bankvezér érdekeltségeiben (HVG, 2003. január 18.).

Károly Mihály ügyvéd szerint egy önkormányzat nem köthetne olyan "gebines" szerződést, amely a megbízottat eleve abban teszi érdekeltté, hogy adóhiányt találjon, különösen nem úgy, hogy sikerdíját maga a vállalkozó szabja meg. Ráadásul az önkormányzat még a saját szerződését is megszegte, mivel azelőtt emelte le a Zoltek számlájáról a 15 milliós sikerdíjat, és utalta azt át az ÁDI-nak, hogy a teljes adóhátralékhoz hozzájutott volna (azt ugyanis a jogerős ítélet kimondásáig nem inkasszálhatja). A megyei közigazgatási hivatal azonban 2006 októberében elutasította Károlyék érvelését, így a sikerdíjas konstrukció törvényességéről a bíróság dönt. Az ÁDI egyébként - úgy tűnik - nem végzett tökéletes munkát, hiszen az adóhiány összege miatt folyó per tavaly újraindult, miután a Legfelsőbb Bíróság (LB) az összes addigi döntést hatályon kívül helyezte, mondván: az ellenőrök nem különítették el azokat a tételeket, amelyekkel az adóalap csökkenthető.

"Nem foglalkoztam a sikerdíjas szerződések részleteivel, csupán aláírtam azokat a papírokat, amelyeket a jegyzőm elém tett" - magyarázkodott a HVG megkeresésére a várost 23 éve vezető Miskolczi József független polgármester, aki nem tudta megindokolni, miért ő s nem az erre hivatott jegyző szignálta az ÁDI-val kötött megállapodást.

A polgármester elmondta: az önkormányzat levélben kért fel ajánlattételre bejegyzett könyvszakértőket, s közülük választotta ki a három legjobbat, az ÁDI-n kívül a budapesti Ex-Asse Rt.-t és a komáromi Audax-Plus Kft.-t. Jogászok szerint az ajánlatkérés szépséghibája, hogy abban előre megnevezték az ellenőrzésre kiszemelt cégeket. S az sem tűnik etikusnak, hogy az Ex-Asse történetesen az egyik "célszemély", a Zoltek könyvvizsgálója.

A három sikerdíjas megbízott a városban működő hat legnagyobb árbevételű - így a legtöbb iparűzési adót befizető - céget ellenőrizte, s összesen 76 millió forintnyi adóhiányt, bírságot és pótlékot állapított meg, amiből eddig nem egészen 30 millió folyt be (közben a város teljes iparűzésiadó-bevétele tavaly 225 millió forintra rúgott). Sikerdíjas szerződéseket a jövőben is kötnek, például a kereskedők fülön csípésére - szögezte le a jogi konzekvenciáktól a jelek szerint nem tartó polgármester.

A sikerdíjas módszert mások is kifogásolják, például az önkormányzattal szintén perben álló, építőipari Fischer-Bau Kft., amely 10 millió forintot meghaladó többletadót fizetett be. Ebből több mint 1 milliót a szerényen 10 százalékért és áfáért segédkező Audax-Plus kapott. A Fischer-Baut is képviselő Károly ügyvéd szerint az Audax közreműködése duplán erkölcstelen, mert a szakértő civilben a környékbeli konkurens építőipari cégeknek dolgozik. Mivel a Fischer-Bau jogvitája már a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás utáni ügyekben indult, az LB szünetelteti az eljárást addig, amíg az Európai Bíróság állást nem foglal a magyar iparűzési adó jogszerűségéről.

"Példátlan, hogy egy önkormányzat sikerdíjas külső adóellenőröket fogadjon fel" - mondta a HVG-nek Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának vezetője. A fővárosban például - mondta - kizárólag saját ellenőreikkel vizsgáltatják a cégeket, vidéken pedig a kisebb települések kérnek segítséget, de nem úgy, ahogyan ezt Nyergesújfalun tették. Csömör például saját belső ellenőrét, a Vincent Auditor Kft.-t bízta meg ezzel a munkával havi 100 ezer forintért (plusz áfa), s ez az összeg független attól, hoznak-e eredményt, vagy sem - tájékoztatta a HVG-t Marosi Éva pénzügyi osztályvezető. A céggel kötött szerződést évente megújítják, de ebben nem nevezik meg előre azt a körülbelül húsz vállalkozást, amelyeket az adott időszakban ellenőrizni kell.

Erkölcstelennek tartja a sikerdíjas szerződéseket Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke, fideszes nyergesújfalui városatya is, de mivel azokról a jegyző dönt, az ellenzék semmit sem tehet ellenük - mentegetőzött a HVG-nek. Feljelentette viszont a jegyzőt és a polgármestert okirat-hamisítás miatt, amiért az érintettek tavaly ügyészi megrovást kaptak. Miskolczi József szerint mindez csupán a lejáratásukat célozta, hiszen mindössze annyi történt: a telefonon tartott képviselői egyeztetésekről készült jegyzőkönyvekre nem írták rá, hogy azok nem testületi üléseken születtek.

Hogy, hogy nem, a sikerdíjas megbízásokat kiagyaló jegyzőt tavaly nyáron eltanácsolták Nyergesújfaluról. Nagy ténykedése korábban sem volt makulátlan, egykori bajai ügyvédi karrierjét azért kellett feladnia, mert 1988-ban kizárták az ügyvédi kamarából (állítólag egy félresikerült szerződés miatt). Jegyzői pályafutását 2006 szeptemberétől Békéscsabán folytatta ugyan, ám idén februárban onnan is távoznia kellett. Mint Farnas József, Békéscsaba jogi képviselője a HVG-nek elmondta: szakmai és emberi alkalmatlanság és nem konkrét szabályszegés miatt mondtak fel neki.

Gyenis Ágnes