Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az elmúlt időszakban 310 forintot is elkértek egy euróért, s egyre többen emlegetik: ha ez így megy tovább, tömegesen dőlnek majd be a devizaalapú lakás- és autóhitelek. De kik nyertek a forint mélyrepülésével? Mikorra várható a forint erősödése? Szakértőket és cégeket kérdeztünk.
Kik buknak a forinton? |
A forint gyengülésének egyértelmű vesztesei – a devizahiteleseken és az importőrökön kívül – azok az exportra termelő vállalatok, vállalkozások, amelyek vagy devizahitellel finanszírozták működésüket és/vagy a forinterősödés ellen vettek fel fedezeti pozíciókat. Óriásit buknak a devizán, míg a szűkülő exportpiacok miatt nem jönnek be az előre tervezett devizabevételek – mutatott rá Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője. A gyenge forint tehát az exportáló vállalatok számára sem egyértelműen előnyös. |
Előbb-utóbb nemcsak a Richternek, hanem a többi gyógyszergyártónak is számolnia kell az exportszállítások visszaesésével, mivel az ukrán, orosz fizetési problémák átterjedhetnek Közép-Európára is – világít rá Sarkadi Szabó Kornél.
Bevásárlóturizmus a határmentén
A gyenge forint pozitív hatását élvezhetik még azok az áruházláncok is, amelyek üzletei igencsak jól profitáltak a magyar deviza gyengülése miatt megnőtt határ menti bevásárlóturizmusból. Ezek a hipermarketek bizonyos értelemben exportőrökként viselkednek: bevételük növekedését az erős szlovák importnak, vagyis a magyarországi termékek kivitelének köszönhetik.
© Müller Judit |
A gyengülő forint a válságban automatikus egyensúlyteremtő tényezőként működik: versenyképesebbé válik vele a gazdaság nagy része, ám a mérleg másik serpenyőjében a növekvő társadalmi feszültségek halmozódnak a lakossági devizahitelek miatt. A gyenge forint kikényszeríti a lakosság megtakarítási hajlandóságát is, ami alapvető fontosságú az egészségesebb pályára való későbbi visszatéréshez, és segítheti a forint megerősödését.
A 250-es eurót valószínűleg akkor is jó időre el kell felejtenünk, ha a kormány drasztikus kiadáscsökkentő intézkedéseit meghozza. Nincs ugyanis elég likviditás a világban. A külföldiek forint-befektetéseire még jóideig várni kell, a forintot támogató devizahitelezés pedig leállt. A következő egy-két évben valószínűleg be kell rendezkednünk a 275-330-as sávra, aminek a gyenge szélét remélhetőleg nem, vagy nem éles mozgásokkal érjük majd el. Erősebb forintot prognosztizál Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, aki szerint év végére a külpiacok megerősödésének köszönhetően akár 260 forintért is megvehető lesz majd egy euró.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Filozófus, rapper, filmproducer és miniszterelnök egy képen.
Úgy tűnik, Budapest várhat, amíg vége van a nyárnak.