Kik buknak a forinton?

A forint gyengülésének egyértelmű vesztesei  – a devizahiteleseken és az importőrökön kívül  – azok az exportra termelő vállalatok, vállalkozások, amelyek vagy devizahitellel finanszírozták működésüket és/vagy a forinterősödés ellen vettek fel  fedezeti pozíciókat. Óriásit buknak a devizán, míg a szűkülő exportpiacok miatt nem jönnek be az előre tervezett devizabevételek – mutatott rá Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője. A gyenge forint tehát az exportáló vállalatok számára sem egyértelműen előnyös.

A forint esésének nyertesei: a minimális hitellel működő  és főleg exportra termelő stabil cégek, így például a gyógyszergyártók. A Richter árbevételének 87 százaléka a külpiacokról származik, összességében 5,6 százalékos bevételnövekedést ért el 2008 utolsó negyedévében – derül ki a gyógyszergyártó tavaly év végi gyorsjelentéséből. Ebben az eredményben a forint gyengülése mellett meghatározó szerepe volta régiós devizák dollárhoz és euróhoz viszonyított leértékelődésének – mondta a hvg.hu-nak Beke Zsuzsa, a Richter PR-vezetője. A vállalat jelentős piacain – amilyen Lengyelország, Oroszország, Románia, Ukrajna  – a helyi valuták gyengülése a forinténál is erősebb volt, ami  ikedvezőtlenül befolyásolta a Richter eredményeit. Ukrajnában  még a 28 százalékos dollár-, illetve a 20 százalékos euró-árbevételnövekedést is inkább az első három negyedév forgalomnövekedése okozta, hiszen a negyedik negyedévben a válság hatására minimális volt a kiszállítás – hangsúlyozta Beke Zsuzsa.

Előbb-utóbb nemcsak a Richternek, hanem a többi gyógyszergyártónak is számolnia kell az exportszállítások visszaesésével, mivel az ukrán, orosz fizetési problémák átterjedhetnek Közép-Európára is – világít rá Sarkadi Szabó Kornél.

Bevásárlóturizmus a határmentén

A gyenge forint pozitív hatását élvezhetik még azok az áruházláncok is, amelyek üzletei igencsak jól profitáltak a magyar deviza gyengülése miatt megnőtt határ menti bevásárlóturizmusból. Ezek a hipermarketek bizonyos értelemben exportőrökként viselkednek: bevételük növekedését az erős szlovák importnak, vagyis a magyarországi termékek kivitelének köszönhetik.

© Müller Judit

Érzékelhetően megnőtt a Coop élelmiszerlánc forgalma, elsősorban a szlovák határ közelében, de emögött nemcsak a forint gyengülése áll, hanem az is, hogy a szlovákiai euróbevezetés miatt magasabbak lettek az árak, és a két hatás persze egymást erősíti – hangsúlyozta Boros Péter, a Coop értékesítési igazgatója. Igaz, mint hozzátette, elsősorban a ruházati cikkek fogynak,  de az élelmiszer-kereskedelemben is jelentős a növekedés. Méghozzá anélkül, hogy a többi áruházban csökkent volna a forgalom; a számok eddig tervszerűek. Nem termékspecifikusan nőtt a forgalom: ugyanazokat a cikkeket vásárolják, csak nagyobb mennyiséget és többen.

A gyenge magyar deviza nemcsak a Coopnak segített. Nyolc százalékkal növelte a Tesco forgalmát a határ menti üzletekben – mondta a hvg.hu-nak Hackl Mónika, az áruházlánc kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy elsősorban a Szlovákiából érkező bevásárlóturizmus nőtt meg. A forgalomnövekedés összesen nyolc város – Esztergom, Komárom, Mosonmagyaróvár, Győr, Salgótarján, Ózd, Sátoraljaújhely, Balassagyarmat – áruházait érinti. A Tesco benzinkutak forgalma az elmúlt hetekben stagnálást mutatott. Cégük – mondta a kommunikációs vezető – nem tudja megjósolni, hogy forgalmuk az elkövetkező hónapokban milyen tendenciát fog mutatni.

A gyengülő forint a válságban automatikus egyensúlyteremtő tényezőként működik: versenyképesebbé válik vele a gazdaság nagy része, ám a mérleg másik serpenyőjében a növekvő társadalmi feszültségek halmozódnak a lakossági devizahitelek miatt. A gyenge forint kikényszeríti a lakosság megtakarítási hajlandóságát is, ami alapvető fontosságú az egészségesebb pályára való későbbi visszatéréshez, és segítheti a forint  megerősödését. 

A 250-es eurót valószínűleg akkor is jó időre el kell felejtenünk, ha a kormány  drasztikus kiadáscsökkentő intézkedéseit meghozza. Nincs ugyanis elég likviditás a világban.  A külföldiek forint-befektetéseire még jóideig várni kell, a forintot támogató devizahitelezés pedig leállt. A következő egy-két évben valószínűleg be kell rendezkednünk a 275-330-as sávra, aminek a gyenge szélét remélhetőleg nem, vagy nem éles mozgásokkal érjük majd el. Erősebb forintot prognosztizál Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, aki szerint év végére a külpiacok megerősödésének köszönhetően akár 260 forintért is megvehető lesz majd egy euró.