A válság a kis- és középvállalati kört (kkv) érintette a legsúlyosabban. A megrendelések hirtelen és meredeken visszaesése mellett azonban számos egyéb problémával is szembe kellett néznie a gazdálkodók e rétegének.

Finanszírozás a majdnem semmiből 

Balássy László

A forrásigény e szektorban drasztikusan megemelkedett miközben a hitelhez jutás feltételei nagyságrendeket romlottak – közölte az Ecoline.hu érdeklődésére a Balássy László, a Citibank vállalati üzletágának vezetője. A szállítók – ahelyett, hogy 30-60 napos kiegyenlítést vártak volna el – lényegesen rövidítették a fizetési határidőket, a vevők viszont nyújtották a teljesítést, mindezek eredőjeként a finanszírozási ciklus rendkívüli mértékben kitolódott.

Magyarországon – s az egész régióban – ráadásul a helyi devizák irracionális árfolyam-ingadozása is nehezítette a helyzetet. Egyik oldalról a meglévő – jellemzően – devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése révén. Másrészt az ebben a körben korántsem ritka devizaspekulációs ügyeltekkel összefüggő problémák miatt: 2008-ban még a vállalkozók igen széles rétegét juttatták extrabevételhez forintra kötött fedezeti ügyletek, a devizapiacok összeomlásával azonban nem csak ez tűnt el, hanem - különösen 2009 elején – súlyos veszteségeik is keletkeztek.

Ez még nem a gödör alja

Az elmúlt hónapokban a helyzet némiképp javult, korántsem lehet azonban stabilizálódásról beszélni. Lesznek még a válságnak utórezgései – hangsúlyozta Balássy László, aki szerint 2009. végére a munkanélküliség elérheti a 11 százalékot (a 10,3 százalékos első 9 havi adat is több éves mélypontot jelent), s a jövő év első negyedében még további romlás is bekövetkezhet. A visszaesés alja a szakember szerint akár 12 százalék is lehet.

Magyarország – amely termékei 80 százalékát külpiacokon értékesíti – mintegy fél év késéssel követi a fő felvevő piacok (gondolva itt elsősorban Németországra) változásait, ahol még nincsenek egyértelmű bizonyítékai a fellendülésnek. A kedvező jelek, amelyek ezekből a térségekből érkeztek sok tekintetben a gazdaságösztönző programoknak – köztük például az autóvásárlást-támogató intézkedéseknek – köszönhető, s egyelőre nem látszik, mi lesz azt követően, ha a pénzcsapokat elzárják – szögezte le az igazgató.

E körülmények között a kkv-szerepelőknek csak egy a korábbiaktól alapvetően eltérő szemlélet mellett van esélyük a túlélésre; új alapokra kell helyezni üzleti működésüket. A megelőző időszakénál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell kapnia a mindenkori likviditás biztosításának, a jelenleginél jóval kifinomultabb eszközöket kell alkalmazni a vállalkozások cash-flow-menedzsment helyzetének vizsgálatára.. A forgóeszköz-ciklus alapos elemzése szükséges az üzleti folyamatok megtervezéséhez. A devizapiaci eszközöket pedig csak és kizárólagosan a kockázatok mérséklésére szabad igénybe venni – sorolta az igazgató.

Van banki forrás

A banki források igénybevételénél tudomásul kell venni, hogy a korábbi eszköz alapú finanszírozásnak (amikor a gépek, ingatlanok megfelelő fedezetet jelentethettek a hitelfelvételhez) már nincs realitása. Konkrét, kidolgozott adatokra épített üzleti tervet kell készíteni, amelyben a cég pénzügyi helyzetnek a korábbiaknál lényegesen kidolgozottabban kell szerepelnie. Az eszközök csak további (addicionális) biztosítékát jelenthetik a hitelnek.

A forráshoz jutás költsége, a korábbi buborhoz, eurliborhoz képesti 200-300 bázispontos felárhoz képest, e kör számára ma 350 bázisponton kezdődik. A jelenlegi kamatfeltételek mellett ugyanakkor a forintfinanszírozás még nem versenyképes. Balássy László véleménye szerint az aktuális, 7 százalékos alapkamat további 100-150 bázispontos csökkentését követően lehet majd, mint reális alternatívát figyelembe venni a ma domináns euróhitelezéssel szemben. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy csak azok a vállalkozások számíthatnak devizahitelre, amelyek rendelkeznek euróbevétellel. Igaz, figyelembe véve a jelentős exportkitettséget, ez viszonylag széles körben jellemző – tette hozzá.

Jól átgondolt, szemléletében a megváltozott elvárásoknak megfelelően alátámasztott projektekre ugyanakkor van forrás – szögezte le a szakember. Ám e megállapításhoz rögtön hozzá is tette; ahhoz azonban a vállalkozói réteg eredményeket érjen el, a források biztosításánál jóval több kell. A bürokrácia, az állam szerepének visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a helyi vállalkozók versenyképességének javítása is elengedhetetlen feltétel, ahhoz, hogy a társadalom e nagyon is értékes rétege érvényesülni tudjon.

Miért is fontos ez?

Minden egészséges gazdaság mozgatórugója a kis- és középvállalati kör, amely mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatásban fontos szerepet tölt be. A pénzügyi megfontolásokon túlmenően azonban Magyarországon e réteg fejlődésének lényeges társadalomlélektani szerepe is van; sikeres működésükkel - ha látható, hogy önerőből is lehet boldogulni -, erősödhet az öngondoskodás, amely a polgári társadalmak nagyon lényeges eleme. Magyarországon azonban még mindig nagyon erős patriarchális szemlélet uralkodik, a lakosság többsége – ahelyett, hogy jövőjét a saját kezébe venné - az államtól várja el, hogy a problémáit megoldja. Ez azonban – különösen a jelenlegi helyzetben – már nem működik. A sikeres vállalkozók, azonban vállalható példát jelenthetnek a társadalom más rétegei számára is.

A 2009-es költségvetési szigorítások, az adózást érintő változások jó alapot teremtenek arra, hogy Magyarország ismét a régió egyik éllovasává váljon. Ha az új kormány gyorsan lép, azokkal foglalkozik majd, akik értéket teremtenek, van esély arra, hogy fellendülés induljon el, amelynek motorja lehet a rugalmas, gyorsan reagáló kkv-szektor. Csehország, Szlovákia komoly lépéseket tett a vállalkozóbarát környezet kialakítása érdekében, Magyarországnak ezen a téren kell hátrányait a lehető legrövidebb idő alatt ledolgoznia, ahhoz, hogy a helyi cégek versenyképessége javuljon, az ország pedig profitáljon a gazdasági mutatók kedvező alakulásából eredő előnyökkel.

Ecoline