Vagyonadó családi ház után és több tulajdonosnál

Férjem örökölt a szüleitől egy közel tízmillió forint értékű családi házat. Ebben a leányunk lakik a családjával. A férjem már negyven éve velem él közös háztartásban az én kizárólagos tulajdonomat képező, kb. hétmilliót érő családi házban. Férjemnek nincs más tulajdona, mint a fent említett szülői ház. Kell-e neki vagyonadót fizetnie a hatvanezer forintos rokkantnyugdíjból? A leányom két gyermeket nevel, a férje rokkantnyugdíjas, mi segítjük, hogy élni tudjanak.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (1) b) pontja szerint mentes az adóalany a tulajdonában lévő, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakása utáni adó alól, ha a lakás forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el. Szintén mentesül az adó alól az adóalany egy olyan lakóingatlana után, amely nem szolgál lakhelyéül, ha annak forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el. Mivel állítása szerint az ingatlan forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg, vagyonadó-fizetési kötelezettsége a férjének nincs.

18 éves diák vagyok, és ajándékozás útján kaptam nyugdíjas szüleimtől egy 12 milliós ingatlant. A két szülő haszonélvezeti joggal rendelkezik az ingatlanra. Az ajándékozási illetéket az APEH elengedte méltányossági alapon (szociális helyzetemre/helyzetünkre való tekintettel). Tavaly nyáron diákmunka keretében dolgoztam 1 hónapot, de más jövedelmem nincs.  Hogyan kell eljárnom, adózás szempontjából az ajándékozott ingatlannal kapcsolatosan?

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, több jogosult esetén a jogosultak jogosultságaik arányában minősülnek adóalanynak.

A cikk folytatásához kattintson az Adózónára.