Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Amennyiben egy kis vagy közepes vállalkozás hirdetni szeretne, azt leggyakrabban az interneten teszi meg - állapítja mega a Policy Agenda-Ipsos közös, júniusban elvégzett kutatása. A két cég a kis- és középvállalati konjunktúra-index program keretében folyamatosan vizsgálja, hogy a cégvezetőknek milyen elképzelései, tapasztalatai vannak a reklámpiacon.
A júniusi mérés adatai - amelyek nem változtak érdemben a negyedévvel korábbi felméréshez képest - azt mutatták, hogy a megkérdezett vállalatoknak a relatív többsége, 44 százaléka hirdeti magát (a saját honlapon kívül is) az interneten. Érdekes, hogy további 8 százalékuk eddig nem tette ezt, de a következő időszakban tervezi. Ugyanakkor ebből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy a kkv-szektor szereplőinek internetes hirdetési aktivitása összességében növekedni fog, ugyanis jelentős arányt képviselnek közöttük a „lemorzsolódók”. A megkérdezettek 14 százalékára jellemző, hogy korábban hirdette magát az interneten, de ma már nem teszi. További 34 százalékuk pedig eddig sem hirdetett a világhálón, és a továbbiakban sem áll szándékában.
Az internetes hirdetésekhez való viszonyban nagyon markáns ágazati különbségek fedezhetők fel. Miközben az alaptevékenység, az ipar és feldolgozóipar, valamint a szállítás, távközlés területén működő vállalatok legnagyobb csoportját azok a vállalkozások jelentik, amelyek eddig sem hirdették magukat a neten, és a továbbiakban sem tervezik ezt, addig a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások több mint fele 60 százaléka hirdeti magát az világhálón ma is.
A regionális eltérések kevésbé markánsak, de az egyértelműen megállapítható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi vállalkozások az átlagosnál kevésbé nyitottak az ilyesfajta hirdetési tevékenységre. Azok a vállalkozások viszont, amelyek hirdetik magukat az interneten, túlnyomórészt, 83 százalékban ezt folyamatosan, vagy nagyon gyakran teszik. Az alkalmi internetes jelenlét csak 17 százalékukra jellemző.
Abból a kérdésből, amely a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak internetes bemutatására vonatkozott, kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy 80 százalékának négyötödének van vagy volt saját honlapja. Közel felük használt már internetes hirdetéseket, csaknem négytizedük pedig elektronikus hírlevelet. A KKV-k egynegyede igyekszik kihasználni a közösségi oldalak adta lehetőségeket is termékeik, szolgáltatásaik népszerűsítésére. Egyéb módokat 9 százalékuk említett. Köztük a tematikus, szakmai gyűjtőoldalakat, online piactereket, webáruházakat és aukciós oldalakat, a Google szolgáltatásat (pl. Adwords), internetes adatbázisokat, cégkeresőket, és más cégek honlapjain való megjelenést. Mindössze a vállalkozások 7 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem használja, nem használta az internetet ilyen célokra.
A Policy Agenda-Ipsos kutatói a kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérésüket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el, az on-line vállalati panelen keresztül.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.