2012. január. 25. 10:10 2012. január. 25. 10:56 Vállalkozás

Felére zsugorodik a cafeteriapiac

Az új cafeteriaszabályozás jelentősen megvágja a piacot, sokkal kevesebben sokkal kisebb értékben él(het)nek a kedvezményes béren kívüli juttatás lehetőségével. A jelek szerint a korábbi 2,5 milliós munkavállalói kör már sosem lesz elérhető és hozzávetőleg a felére olvad a juttatások összértéke.

A korábban kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe, ehhez képest az Erzsébet-utalványt választók 700 ezres köre nem túl széles − még úgy sem, ha nagyvonalúan a későn ébredőkkel egymillióra duzzad a létszám – derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. Az igénybe vevők 80 százaléka csak ötezer forintot kért − a maradék nagyjából fele-fele arányban többet, illetve kevesebbet.

A piaci szereplők meglehetősen durva becslései szerint pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy az Erzsébet-utalvány nagyjából 40 milliárd forint forgalmat generál az idén − ha felkerekítve egymillió munkavállalóval számolunk, tekintettel a kései indulásra és a későn ébredőkre, akkor 60 milliárd forintot. Ehhez jön még a kibocsátók becslése alapján nagyjából ekkora értékben a SZÉP-kártya. A többi juttatás összesen aligha haladja meg a néhány tízmilliárd forintot, vagyis összességében legfeljebb 150 milliárd forint körül alakulhat idén a béren kívüli juttatások értéke.

Tavaly ennél jóval többet, 200 milliárd forintot tett ki csak az étkezési utalványok forgalma, amihez hozzájött 40 milliárd forint értékben az üdülési csekk, s pár tízmilliárd forinttal az egyéb juttatás. A piaci szereplők szerint tehát nem reális, hogy 2,5 millió munkavállaló kap juttatást, s az sem, hogy a korábbi értéket bármikor is eléri a teljes cafeteriakeret. Ennek oka egyrészt az, hogy biztosan kevesebb munkavállaló és munkaadó mozog idén a cafeteriapiacon, mint korábban, másrészt aki marad a rendszerben, az kevesebbet is fog adni.

Rangsor

A Devise Hungary Kft. felmérése szerint idén a legtöbb munkavállaló az Erzsébet-utalványt választotta a juttatások közül − a Nemzeti Üdülési Szolgálat adatai szerint eddig 700 ezren. Ezt a SZÉP-kártyák követik, azon belül is a melegétkezésre használható vendéglátás alszámla. A munkavállalók nagyjából úgy gondolkodhattak, hogy a teljes rendelkezésre álló cafeteriakeretükből amit lehet, olyanra használnak, ami legalább félig ismerős, még akkor is, ha az csak a korábban kapott juttatás fele vagy harmada lehet. A maradékot pedig megpróbálják szintén a korábbi elemekhez leginkább hasonlító szolgáltatásokkal kiváltani. Ezért lehet viszonylag népszerű a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlája, amit egyrészt szálláshelyfizetésre is fel lehet használni, vagyis ha az éttermek bekapcsolása mégsem menne zökkenőmentesen, legfeljebb nyáron vagy télen „le lehet aludni” a keretet. A harmadik legnépszerűbb az egészségpénztári befizetés, amelyet az iskolakezdési támogatás, a szálláshely alszámla, a bérlet és nyugdíjpénztári befizetés követ. A rekreációs alszámla, a biztosítások és az egyéb utalványok vannak a sor végén.

Idén a cégeknek kötelező jelleggel sokat kell áldozniuk a béremelésekre − köszönhetően a 93 ezer forintos minimálbérnek és az ötszázalékos kötelező béremelésnek. Ezt valamilyen részben megoldhatják ugyan a munkaadók a juttatások nyújtásával, ám az valódi megoldást nem ad. A növekedni nem akaró gazdaságban ezt keservesen tudják majd kitermelni a cégek, így az extra juttatások − még ha azok adótartalma töredéke is a bérnek − már nem férnek a keretbe.

Szintén elvehette az idén a munkaadók kedvét az átalakítás zavarossága mellett, hogy a juttatások adóterhe emelkedett. A béren kívüli juttatások után tíz százalék ehót is fizetniük kell, vagyis 19 helyett 31 százalék adót kell fizetni. Főleg a kisebb cégek intézték el ezt úgy, hogy inkább nem is foglalkoztak tovább a cafeteria-rendszer működtetésével, s meggyőzték a munkavállalókat, hogy azt a kis pluszt áldozzák be, s csapják hozzá az összeget a bérhez, mert az egyszerűbb.