A korábban kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe, ehhez képest az Erzsébet-utalványt választók 700 ezres köre nem túl széles − még úgy sem, ha nagyvonalúan a későn ébredőkkel egymillióra duzzad a létszám – derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. Az igénybe vevők 80 százaléka csak ötezer forintot kért − a maradék nagyjából fele-fele arányban többet, illetve kevesebbet.

A piaci szereplők meglehetősen durva becslései szerint pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy az Erzsébet-utalvány nagyjából 40 milliárd forint forgalmat generál az idén − ha felkerekítve egymillió munkavállalóval számolunk, tekintettel a kései indulásra és a későn ébredőkre, akkor 60 milliárd forintot. Ehhez jön még a kibocsátók becslése alapján nagyjából ekkora értékben a SZÉP-kártya. A többi juttatás összesen aligha haladja meg a néhány tízmilliárd forintot, vagyis összességében legfeljebb 150 milliárd forint körül alakulhat idén a béren kívüli juttatások értéke.

Tavaly ennél jóval többet, 200 milliárd forintot tett ki csak az étkezési utalványok forgalma, amihez hozzájött 40 milliárd forint értékben az üdülési csekk, s pár tízmilliárd forinttal az egyéb juttatás. A piaci szereplők szerint tehát nem reális, hogy 2,5 millió munkavállaló kap juttatást, s az sem, hogy a korábbi értéket bármikor is eléri a teljes cafeteriakeret. Ennek oka egyrészt az, hogy biztosan kevesebb munkavállaló és munkaadó mozog idén a cafeteriapiacon, mint korábban, másrészt aki marad a rendszerben, az kevesebbet is fog adni.

Idén a cégeknek kötelező jelleggel sokat kell áldozniuk a béremelésekre − köszönhetően a 93 ezer forintos minimálbérnek és az ötszázalékos kötelező béremelésnek. Ezt valamilyen részben megoldhatják ugyan a munkaadók a juttatások nyújtásával, ám az valódi megoldást nem ad. A növekedni nem akaró gazdaságban ezt keservesen tudják majd kitermelni a cégek, így az extra juttatások − még ha azok adótartalma töredéke is a bérnek − már nem férnek a keretbe.

Szintén elvehette az idén a munkaadók kedvét az átalakítás zavarossága mellett, hogy a juttatások adóterhe emelkedett. A béren kívüli juttatások után tíz százalék ehót is fizetniük kell, vagyis 19 helyett 31 százalék adót kell fizetni. Főleg a kisebb cégek intézték el ezt úgy, hogy inkább nem is foglalkoztak tovább a cafeteria-rendszer működtetésével, s meggyőzték a munkavállalókat, hogy azt a kis pluszt áldozzák be, s csapják hozzá az összeget a bérhez, mert az egyszerűbb.