szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A csökkenő magyar energiafelhasználásnak megfelelően a 2010-eshez képest általában csökkenő árbevétellel, néhány esetben viszont javuló jövedelmezőséggel zárták a tavalyi évet az energiacégek.

A jogrendszer a ludas

Piaci szereplők szerint egyértelműen a jogalkotás lehetetlenítette el az energiacégek helyzetét, a gázárképlet tavalyi megváltoztatása például önmagában milliárdos mínuszt hozott egyes cégeknek (a különböző forrásokból beszerzett gáz árának aránya módosult az elszámolásban). Problémát okozott az is, hogy az egyetemes szolgáltatás hatósági ára nem veszi figyelembe a korábban megkötött hosszú távú szerződésekben foglalt tételeket.

Az energiaszektor bevételek alakulását jellemzi, hogy akadt olyan cég, amelynek forgalma mintegy 30 százalékkal volt alacsonyabb és olyan is, amely közel két és félszeres növekedést ért el. A romló eredmények hátterében leginkább a lakossági területen az árrést csökkentő hatósági árszabályozás, a meghatározott és valós devizaárfolyamok közötti különbség, illetve az ágazati különadó áll – írja a Napi Gazdaság Online. Több cég ugyanakkor a korábbinál jóval magasabb osztalékot fizet tulajdonosainak.

Erősen csökkenő árbevétel és 4,4 milliárdra forintra apadó üzemi veszteség jellemezte a gázszolgáltató GDF Suez Energia Zrt. tavalyi gazdálkodását, a cég tavaly mérleg szerint is erősen veszteségessé vált. Tavalyelőtti közel ötmilliárdos profitja 2011-ben 5,7 milliárdos veszteségbe fordult, 11,7 milliárd forintos osztalékát így teljes egészében eredménytartalékból fedezte. A Tigáz Zrt. konszolidált árbevétele 8 százalékkal, 275 milliárd forintra, eredménye pedig a 2010-es 7 milliárdos nyereség után 2,5 milliárd forint veszteségbe váltott.

Javult azonban az áramszolgáltató EDF Démász Zrt. jövedelmezősége, 137,3 milliárd forint nettó árbevétele 13,5 százalékkal csökkent 2010-hez képest, a ráfordítások több mint 20 milliárdos visszafogásával üzemi és mérleg szerinti nyeresége is nőtt, a tavalyi 5,4 milliárd után pedig idén közel 7 milliárdos osztalékot fizet a vállalat 12 milliárdos adózott eredményéből. Az Elmű Nyrt. árbevétele 20 milliárdos csökkenéssel 207,1 milliárd forint volt, üzemi eredménye pedig a 2010-es közel felére, 2,1 milliárd forintra csökkent. Az Émász Nyrt. ezzel szemben 5 milliárddal, 97,7 milliárd forintra növelte értékesítését, mérleg szerinti eredménye 1,2 milliárdról 2,4 milliárdra emelkedett.

Az E.On Hungária-csoport leányvállalatainak árbevétele összesen 11,3 százalékkal esett vissza, az E.On Energiaszolgáltató Kft.-é 4 százalékkal múlta alul tavaly az egy évvel korábbit, az 505 milliárd forint feletti forgalom 1,8 milliárd forintos adózott eredménnyel párosult, a társaság 1,6 milliárdos osztalékot fizet tulajdonosainak. Az E.On Földgáz Storage Zrt. (FS) 13, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt. (FT) közel 17 százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly, előbbi 43,3, utóbbi 793,9 milliárd forinttal (az FT közel kétszeresére, 98,3 milliárd forintra növelte exportértékesítését).

Az FT 8,3 milliárd forint értékben fizetett ágazati különadót, illetve 4,3 milliárd értékben energiaadót. Több mint 10 százalékkal, 245,6 milliárd forintra növelte árbevételét a Fővárosi Gázművek Zrt. (Főgáz), 1,5 milliárd forinttal javuló, 11,4 milliárdos üzemi eredménnyel. A Főgáz a tavalyelőttinél valamivel kevesebb, 8,3 milliárdos osztalékot fizet (a fővárosnak, illetve a német RWE-nek).

Az energiacégek eredményeit, illetve az anyavállalatok fejlesztési terveit az ágazati különadó kivezetésével jövőre a Robin Hood-adó kulcsának 8-ról 11 százalékra emelése, illetve a tranzakciós illeték és a telefonadó is negatívan érintheti, akár a tervezett beruházások elmaradásával is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!