A Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai által faktorált követelésállomány értéke 2012-ben 437 milliárd forintot tett ki, ami 2011. első félévéhez viszonyítva 7 százalékos növekedés. Figyelemre méltó, hogy ezen belül a nemzetközi faktoring növekedési üteme kifejezetten magas, 36 százalék. Ez jól mutatja, hogy az export és az azt megkönnyítő export faktoring az egyik lehetséges kitörési pont a szűkülő helyi piacokon mozgó vállalkozások számára. A nemzetközi faktoring forgalom részesedése a teljes faktoring forgalomból az utóbbi 3 évben immár megduplázódott és elérte a 13 százalékot.

A válság jelentős mértékben átrendezte a piaci viszonyokat, aminek egyik kedvező hatása a fizetési határidők csökkenése a versenyszféra területén. Emiatt a növekvő forgalom összességében nem járt a finanszírozási volumen növekedésével. A vállalkozások a faktoringon keresztül mintegy 5 százalékkal kevesebb, átlagosan összesen 104,7 milliárd forint finanszírozáshoz jutottak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a faktoringra kihelyezett pénzállomány csökkenése messze elmaradt a KKV-k számára éven belül kihelyezett banki hitelállomány zsugorodásától. Ez utóbbi 2012. első negyedévi adatok  szerint 22 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

A forgalom növekedésének egyik összetevője, hogy a közép- és nagyvállalkozások – nyilvánvaló összefüggésben a hitelszűkével - egyre gyakrabban veszik igénybe a faktoringot. A nagyvállalkozások az ügyfélkörben képviselt tavaly félévi 6 százalékos részesedésüket idén félévre több mint megduplázták (14 százalék). Ez önmagában nem lenne negatív tendencia, ha nőne az ügyfélkör. Az ügyfelek száma azonban 2008 első félévéhez képest drámai módon visszaesett, 3900-ról mintegy 2500-ra. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a mikro vállalkozások részesedése 26-ról 10 százalékra, a kisvállalkozásoké 48-ról 40 százalékra zsugorodott az elmúlt négy évben. Azaz 2008 I. félévéhez képest mintegy 1400 vállalkozás, amely annak ellenére, hogy piacképes termékeket, szolgáltatásokat állít elő, nem tudja igénybe venni a faktoring nyújtotta finanszírozási lehetőségeket.

A refinanszírozás hiánya erősen korlátozza a magántulajdonú faktorcégek működését így a növekedés elsősorban a néhány bank és banki faktor teljesítményének köszönhető. Bár emiatt a faktoring szolgáltatói oldalon jelentős koncentrálódás érzékelhető, a nagyszámú banki szereplő növekvő aktivitása a faktoring versenypiaci jellegét tovább erősíti.

A válságot megelőző években illetve a nemzetközi tapasztalatok szerint is, a faktoringot használó ügyfélkör 85 százaléka mikro vállalkozás illetve kkv. Számukra egy kedvező, a piacinál alacsonyabb kamatozású faktoring konstrukció reális lehetőséget adna finanszírozási problémáik megoldására, és így tevékenységük bővítésére. Ennek lehetőségét villantották fel az illetékes állami szervezetek, amikor egy uniós forrásokból megvalósuló faktoring program kidolgozásának lehetőségét jelezték az év elején. Ez pedig, ahogy a bevezetőben is hivatkozott tanulmány megerősítette, kézzel foghatóan járulna hozzá a GDP növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, azaz a gazdaság dinamizálásához. A program előkészítésének helyzetéről az érdeklődés ellenére a Szövetségnek hónapok óta nincs semmilyen visszajelzése, és csak remélni tudja, hogy a téma nem merült feledésbe.