Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A legfontosabb járulékváltozások 2014-ben:
Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.
A magánszemélynek – a személyi jövedelemadóval megegyezően –, nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho-t). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben –, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.
A minimálbér 2014. január 1-től 101 ezer, a garantált bérminimum havi 118 ezer forint. Ezzel együtt az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési alapja is nő, szociális hozzájárulás esetében a bér 112,5%-a, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék esetében a bér 150%-a a járulék alapja.
A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedik.
Bevezetésre kerül 2014. januárjától a GYED extra. Ez alapján azok az anyák, akik eddig több gyermek után több ellátásra is jogosultak lettek volna, azok mostantól nem egy ellátást kapnak, hanem halmozhatják azokat. Ez a szabály a 2014. után született gyermekek esetére vonatkozik. A GYED mellett továbbra sem lehet dolgozni a gyermek 1 éves kora előtt. 2014. január 1-től a gyerek 1 éves kora után az anya korlátozás nélkül dolgozhat a GYED folyósítása mellett. Akkor is jár a GYED, ha a gyerek bölcsődébe vagy családi napközibe helyezik el. Ikergyermekek esetén a GYED a gyerekek 3 éves koráig jár (amennyiben 2014-ben születtek).
2013-ban változtak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások összegének megállapítása. 2013. július 15-ét követően csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni, azaz csak annál a munkáltatónál kapott jövedelem vehető figyelembe, ahol a beteg vagy a kismama dolgozik, amikor ellátást igényel.
A 2014. május 11. napját megelőzően született gyermekek esetében a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díjösszegét a korábban hatályos, illetve a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is ki kell számolni az ellátást folyósító szervnek, és minden esetben a kérelmezőre nézve a kedvezőbbet kell folyósítani.
Azon biztosítottak esetében, akik ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak évek óta (legalább 2012. 01.01‐től), nincs változás a táppénz kiszámítására vonatkozó szabályokban (ha van legalább 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme). Ha pedig a fennálló munkáltatónál a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően találunk 180 napi jövedelmet, akkor az képezi a táppénz alapját.
Változás azon személyek esetében van, akiknek az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszonyukban azért nincs 180 naptári napi jövedelme, mert munkáltatót váltottak. Ha a biztosított munkáltató váltás miatt nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (vagyis a munkahelyváltások között nem telt el 30 napnál több), akkor a táppénzt a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal sem rendelkezik, akkor a táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.
2013. július 15‐étől csak annak érdemes a jövedelemigazolást kérni, aki olyan gyermekre tekintettel kér terhességi‐gyermekágyi segélyt, vagy gyermekgondozási díjat, aki várhatóan 2014. május 11‐e előtt meg fog születni. Ettől függetlenül, írásban kell kérni a kilépő magánszemélynek a munkáltatótól az igazolás kiállítását és csak ebben az esetben kötelező a kiadás.
(via NAV)
