Tény, hogy a határon átnyúló internetes kereskedelem megváltoztatta a magyar piaci környezetet. Lapunk korábban megírta: kutyakaját Lengyelországból, elektronikai eszközöket és PC-ket és tableteket Szlovákiából, fehérárut, vagy éppen Apple-t pedig mondjuk Luxemburgból lehet olcsóbban megvásárolni a neten, mint idehaza – pusztán azért, mert nálunk az EU-ban a legmagasabb (27 százalékos) a forgalmi adó.

A vásárlóknak azonban – saját érdekükben is – jó tisztában lenniük azzal, hogy a külföldi webáruházak működésére a magyarországiétól eltérő számviteli és jogi szabályozások vonatkozhatnak, és ezek a vásárlást követően őket is érintik. Az internetes felhasználó akkor tudja eldönteni, hogy melyik bolt ajánlata a legmegfelelőbb számára, ha az áron felül minden egyéb szükséges információ a rendelkezésre áll a vásárlási döntés pillanatában. Az Árukereső közleménye szerint ez elméletben jól hangzik, de kérdés, hogy a vevők igazából hol tehetnek szert ezekre az információkra.

Miután az ár-összehasonlító portál karácsonyi kutatásának eredményei azt mutatják, hogy 2013-ban, a magyar internetezők 70 százaléka úgy tervezte, hogy online is vásárol karácsonyra (57 százalék pedig kifejezetten a webáruházak kínálatából szemelte ki a fa alá valót) ez a kérdés akár kiemelt fontosságúnak is tekinthető. A hazai internetezők ugyanis egyre többen és bátrabban nyitnak az online vásárlás felé.

„Nem feladatunk a vevők helyett döntést hozni, az viszont igen, hogy a számukra legjobb ajánlat megtalálásához a lehető legtöbb eszközt megadjuk nekik. Az e-kereskedelmi piac jelentős szereplőjeként nagy felelősségünk van a vevők tájékoztatásában, így minden szolgáltatásunkkal a tudatos vásárlói döntéshozatalt kell segítenünk" – mondta Rácz Csaba, az Árukereső.hu üzletágvezetője. E körbe sorolta, hogy tavaly óta megjelölik az Árukeresőn a külföldi székhelyű boltokat, és így felhívják a figyelmet arra, hogy a termékről – az ára mellett – érdemes a felhasználónak az áru garanciális ügyintézési körülményeiről és az elállási joggal kapcsolatban is informálódni.

De ide tartozik a portálon február elején élesedő változtatás is: az oldal jobb átláthatósága – és végeredményben az árak megfelelő alapon történő összehasonlítása – érdekében az Árukeresőn a nem magyar áfával forgalmazó boltok ajánlatait egy kifejezetten ezen ajánlatoknak kialakított szekcióban jelenítik majd meg. A cég sajtóközleménye szerint így egyértelművé válik minden felhasználó számára, hogy ezektől a cégektől nem magyar áfával kiállított számlát kapnak.

Mint korábban megírtuk, az ugyanazt a termékkört magyar-nem magyar áfával, így drágábban-olcsóbban kínálni tudó kereskedők közti feszültség az utóbbi hónapokban olyannyira eszkalálódott, hogy azt az e-kereskedelemmel foglalkozó több szakmai fórumon is napirendre tűzték. Megoldással azonban eddig csak a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) állt elő. Decemberben megjelent  ajánlásukban azonban az áll, hogy az ilyen e-kereskedelmi ajánlatokat leginkább kezelő és publikáló ár-összehasonlító oldalak töröljék az ilyen, külföldi ajánlatokat.

A SzEK tisztességtelen árelőnyről és trükközésről írt, amit a napokban a szervezet vezetője, Kiss Ervin Egon megerősített.  Azt mondta az itbusinessnek, hogy „Ez nem más, mint az áfakedvezményekkel való visszaélés”.  A gond az, hogy bár a hazai kereskedők kétség kívül rosszul járnak az efféle összecsapásban, azonban az áfakulcskülönbséggel piacot szerző cégekre eddig senki nem bizonyította rá, hogy bármilyen jogszabályt megsértettek volna.

Az ajánlás megvalósíthatóságával kapcsolatban így jogszerűségi és (a termékek szabad áramlásaként ismert) uniós alapjogi probléma is felvethető. Vagyis az, hogy az ár-összehasonlító oldalaknak jogilag van-e egyáltalán lehetősége efféle üzleti magatartásra. Az Árukereső február 5-én bevezetésre kerülő, a  magyar áfával forgalmazó boltokat érintő változtatása innen nézve tekinthető köztes megoldásnak.

A döntés, hogy vásárol-e, vagy sem (és ha igen, akkor kitől?) azonban továbbra is a felhasználónál, a vevőnél marad.