Ivánéknál a nagy családi bevásárlásnak évek óta természetes velejárója volt a nagy tételben vásárolt kutya-, illetve macskaeledel. A fővárosi családi háznál ár-érték arányban is, kényelmi szempontból is az vált be a leginkább, hogy az egyébként is standardizált élelmiszert nagyobb mennyiségben vegyék meg. Erre évekig a házhoz közeli kisbolt tűnt az ideális választásnak. Nem kellett messzire cipelni a kutyának 6 hétre elegendő, 18 kilós zsákot, és a cicának kartonszámra porciózott konzervet és szárazeledelt. A prémium kutyakaja fordulónként 16 ezer forintba került, és nem volt nagyon drága a macska spéci gyógytápja sem. Mivel azonban a családban a háziállatok étkezéséhez a márka és a minőség mellett az ár sem volt elhanyagolható tényezőnek tekinthető, "a kisbolt szolgáltatási csomagjával szemben rendszeresen kerestünk alternatívát" – meséli a férfi.

Néhány hónappal ezelőtt aztán, egy ismerős javaslatára, tájékozódásképpen szétnéztek az interneten. Rövid ideig keresgéltek csak, amikor egy webáruházban azt látták, hogy a család preferált kutyakajáját (ugyanaz a márka, ugyanaz a kiszerelés és csomagolás is) harmadával kevesebbért, 14 ezer forintért árulja egy webáruház.

"Az első pillanattól abszolút korrekten viselkedtek, az érdeklődéseket gyorsan és gyakorlatiasan megválaszolják, tanácsokat, segítséget adnak a választáshoz, és a rendelést szinte azonnal visszaigazolják. A kiszállítás előtt mindig e-mailben értesítenek, és lehetőség van bankkártyás és utánvétes fizetésre is" – eleveníti fel a férfi. Aki szerint az is csak elsőre volt furcsa, hogy a magyar nyelvű honlap euróban adta meg az árait. Mivel azonban a rendszeres vásárlást a webbolt további kedvezményekkel honorálta, a futárcég pedig pontosan szállított, az se váltott ki különösebb reakciót a családból, amikor kiderült, hogy a neten kereskedő cég Lengyelországban működik. Iván a minap összefutott az utcán a közeli állateledelessel, aki a harmadik mondatában csak annyit kérdezett: "Már ti is a netről veszitek?"

Mínusz 19 százalék

Mit jelent nemzetközi szinten a 27 százalékos áfánk? Vannak kereskedők – sok esetben egyébként magyarok – akik a környező országban indított cégekkel, az ottani áfás árral értékesítik Magyarországon termékeiket. A kutyaeledel esetében ez egy brutális árversenyt indított el, van olyan hazai, korábban nagy szereplőnek számító kereskedő, akinek egyik évről a másikra eltűnt a vevőinek 40 százaléka.

Csömagküldő szolgálat raktárában (képük illusztráció)

AFP / Drew Yates

Még csak az sem kell, hogy a külföldi cég a határ mentén legyen – ahogyan például évek óta a szlovák kereskedők terítik a cd-ket, dvd-ket, a memóriakártyákat és egyéb számítógépes kiegészítőket is. Ha például létrehoznak egy céget Lengyelországban, akkor arra vonatkozóan, hogy miként szolgálhat ki magyar (cseh, német, vagy más uniós orszábeli) vevőt, van egy ökölszabály. Ez azt mondja ki, hogy ha a kereskedő tudatosan értékesíteni akar Lengyelországból Magyarországra, akkor neki azt a tevékenysége kezdetén be kell jelentenie a magyar adóhatóságnál, és fizetheti a 27 százalékos áfát. De ha a lengyel boltos azt veszi észre, hogy "csak úgy" érkeznek hozzá Magyarországról vevők, akkor a jogszabály arra ad a kereskedő számára lehetőséget, hogy 35 ezer euró (vagyis: mintegy 10 millió forint) keretösszegig anélkül adja el a termékét, hogy bejelentkezne a magyar adóhatósághoz. Adóznia ez esetben otthon kell, azaz: lengyel áfával adhatja el termékét.

Legális (vagy nem)

A fentebb vázolt környezetben működő cégeknek mára két típusa alakult ki. Az egyik a legális kereskedelmi szabályok betartásával egy sor, hasonló nevű céget alapít, és azokban minden évben csak a 10 milliós kredithatárig zsonglőrködik az uniós országokban (mivel egy konkrét cég ezt az értékhatárt több ország felé is kimerítheti). Ha sikerül a cégeivel a vonalon belül maradnia, akkor a tevékenysége megkérdőjelezhetetlenül legális még akkor is, ha abba belelátható a részéről némi tudatosság, hogy magyar nyelvű honlapot (is) üzemeltet. Ezt azonban rábizonyítani szinte lehetetlen – mondta lapunknak egy internetjogász.

A másik vállalkozó típust jellemzően nem érdekli a 35 ezer eurós keret sem, egész egyszerűen beönti a piacokra a 8 százalékos áfával számlázott kutyakaját. A 19 százalékos árelőnyből a logisztikára és a kiszállításra is telik, ráadásul attól sem kell tartani, hogy a magyar (adó)hatóság érdemben beleszóljon az üzletbe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem tehet semmit, mert bár végezhet próbavásárlást, a 8 százalékos lengyel áfával kiállított számla önmagában nem bűntett. Ha pedig az adóhatóságnak az a gyanúja, hogy az adott cég túllépte a 35 ezer eurós kreditjét, akkor legfeljebb annyit tehet, hogy ezt közli a lengyel kollégáival, és kérheti, hogy vizsgálják meg az adott céget. De miért sietne ez ügyben bármit is tenni a lengyel hatóság, ha az adott cég azt a 8 százalékos áfát éppen a lengyel államkaszába fizeti be? Miért vegzálná a saját kereskedőjét, hogy ha tovább folytatja, költözzön át Magyarországra (és ott fizessen 27 százalékos adót), ezek után pedig elvigye a boltot?

Fenyegető ajánlás?

A probléma az utóbbi hónapokban olyannyira eszkalálódott, hogy az e-kereskedelem több szakmai fórumán is napirendre került a kérdés. Tárgyalták adószakértők, e-kereskedők és szakmai szervezetek is. Megoldással eddig csak egyetlen szervezet állt elő, igaz, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elképzelésével is vannak gondok.

A december közepén kiadott "Ajánlás a magyarországi ár-összehasonlító oldalak részére" címet viselő SzEK.org dokumentum abból indul ki, hogy mivel az "áfatrükkel" piacon lévő cégek az árujukkal ugyanúgy, leginkább az ár-összehasonlító oldalakon jelennek meg, a kiszűrésüket az egyesület a termékeket elsősorban ár alapján listázó portálokra bízná.

Az ár-összehasonlító oldalak nélkül ma már nincs e-kiskereskedelem. Az erre szakosodott portálok (a legnagyobbak: Árgép, Árukereső, Olcsóbbat) az árak és a termékeket kínáló cégek összegyűjtésével és rendszerbe foglalásával megkönnyítik a vásárló dolgát. Az Árukereső például 1300 bolt mintegy 3,5 millió termékét listázza lényegében valós időben. Vannak termékkategóriák, ahol a vevők szinte kizárólag az árat nézik, és ez több termék esetében szinte a kizárólagosságig "fajult". Ezek között váltak mind gyakoribbá a külföldről üzemeltetett online boltok.

A SzEK.org ajánlása gyakorlatilag az ár-összehasonlító oldalak nyakába varrja a helyzet megoldását arra hivatkozva, hogy ezeken a weblapokon jelennek meg, és okoznak problémát a lengyel/szlovák/luxemburgi és más országbeli webshopok. A levélben az áll, hogy az utóbbi hónapokban egyre több olyan magyar nyelven üzemelő, de külföldi webáruház jelent meg, melyek azzal trükköznek, hogy "az egyes európai országokban érvényes, néhol jelentősen, akár közel 20 százalékkal alacsonyabb áfakulcsot szabálytalanul kihasználva, vagy esetenként akár áfamentes értékesítést folytatva, tisztességtelen árelőnyre tesznek szert a magyar piacon".

Ezzel az állítással azonban van egy komoly probléma: az hogy – mint az a fenti levezetésekből kirajzolódik – jogilag lehetőség van erre az üzleti magatartásra. Az áfakulcskülönbséggel piacot szerző cégekre eddig senki nem bizonyította rá, hogy bármilyen jogszabályt megsértettek volna. Így viszont az általuk alkalmazott árelőnyt sem lehet tisztességtelennek vagy szabálytalannak titulálni – bármennyire is magyar kereskedők látják ennek kárát. Így viszont az ajánlás is gellert kap, mivel azt, hogy a listákról töröljék azokat a webshopokat, "amelyek az általuk adott kedvező árakat az alacsonyabb áfakulcsok szabálytalan alkalmazásával érik el", nem lehet jogszerűen értelmezni.

Az az elvárás pedig hogy az ár-összehasonlító oldalak csak akkor listázzanak webshopokat, ha azok a Magyarországon érvényes áfakulcsokat használják, és a publikált cégadatokból "egyértelműen kiderül, hogy ki az áruház üzemeltetője", már versenyjogi és diszkriminációs kérdéseket vetnek fel. Az mindegyik cég általános szerződési feltételei brossúrájában benne van, hogy bárkit indoklás nélkül kitilthatnak a listájukról, de ettől még az nem elvárható, hogy kizárjanak akár csak egyetlen, bizonyítottan nem jogellenes magatartást tanúsító piaci szereplőt is. Az árakat és cégeket listázó portálok közül egyik sem nyomozóhatóság, ahogyan a SzEK.org sem az.

Füleki Éva, az Árukereső marketingvezetője a levéllel kapcsolatban lapunknak azt mondta: nem értik a levél hangnemét, és bár a problémát látják, annak megoldása nem az ő kezükben van. Azt azonban a szakember nehezményezi, hogy az egyesület leveléről ők is csak annak megjelenése után értesültek, pedig a szervezetnek (az anyavállalatukon keresztül) maguk is tagjai. A marketingvezető úgy vélte, elvárható lett volna, hogy a levélben nevesítve megjelent Olcsóbbat és Árukereső szakembereivel a kérdésben előzetesen egyeztessenek, pláne, hogy az Árukereső nyár eleje óta megjelöli a listáján a külföldi székhelyű cégeket, és felhívja a felhasználói figyelmét arra, hogy a garancia érvényesítésének és a vásárlástól való elállásnak a joga esetleg nehezebben érvényesíthető, mint egy magyarországi cégtől vásárlás esetén.

"Nem vagyunk hatóság, és megfelelő indok nélkül nem diszkriminálhatunk senkit. A piacot megtisztítani csak jogszerűen lehet" – mondta Füleki Éva. Az Árukereső marketingvezetője hozzátette, a levél megjelenése után több olyan visszajelzést is kaptak a felhasználóiktól, hogy hadd döntsenek már ők, hogy kitől vásárolnak.

Brüsszel megoldja?

Beszéltünk olyan magyar online kereskedővel, aki komolyan tervezi, hogy a cége tevékenységét ő is Lengyelországba viszi, másképp már aligha tud sokáig talpon maradni. Ha kivonul, ő sem fizet majd 27 százalékos áfát.

A külföldről behozott áru magyarországi áfát elkerülő terítésének folyamatába elvileg egy ponton lehetne még belelátni: a futárszolgálatokon keresztül. Hiába lenne ugyanakkor opció az, hogy ezzel akár azt is kontrollálni lehetne, hogy az adott termék például valóban Lengyelországból, Szlovákiából érkezik-e (nem pedig csak utaztatják), mert ez a terület is uniós falakba ütközik. Egészen pontosan abba, hogy az átvilágítás az áruk EU-n belüli szabad áramlásának a felrúgását jelentené. Ezt viszont Brüsszel egyetlen tagállamnak sem nézne el. Az sem várható, hogy Brüsszelt bárki is rávegye arra, hogy regulációs lépéseket tegyen az ügyben. Az uniós jog szerint ugyanis ez belefér a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapeszméjébe, így korlátozni vagy megtiltani sem fogják.

Mindezek után egyetlen logikus, és a helyzetet kétségkívül megoldani képes lépés maradt a bajba jutott magyar kereskedők megsegítésére. Az, hogy csökkenteni kell az áfát. Annyira, hogy – a példánál maradva – ne érje meg neten se megrendelni a lengyel kereskedő kutyatápját.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!