Március 15-től, csak akkor tarthatnak nyitva vasárnap üzlet, ha 200 négyzetméternél kisebb, és csak a tulajdonos vagy annak családtagja dolgozhat benne. Sokak számára fontos lehet tehát, hogy milyen keretek között és milyen közterhekkel veheti igénybe a családtagok segítségét. Amennyiben a vállalkozó hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi – írja a Piac&Profit.

Szerződés vagy munkaviszony?

Minden körülmények között ügyelni kell arra, hogy a megbízási jogviszonyra kötött szerződés tartalmában eltérjen a munkaviszonytól. Ellenkező esetben könnyedén színlelt szerződésnek minősülhet a dolog. A munkaviszonynál a munkavégzés bér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, rendszeresen, az előírt munkaidőben, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett.

A megbízási jogviszonynál ezzel szemben nem a jelenlét, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, a munka elvégzése a lényeg. A munkaviszonnyal ellentétben, nem a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztás határozza meg a munkáltató, hanem a feladat elvégzésének a határidejét. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.

Amennyiben a munkavégzés munkaviszony keretében történik, akkor a közterheket a munkaviszonyra vonatkozó, általános szabályok szerint kell megfizetni. Ez esetben a biztosítási jogviszony a munkaidő hosszától és a díjazás mértékétől függetlenül létrejön. Mivel biztosítási jogviszony jön létre az adóhatóságnál a ’T1041 nyomtatvány benyújtása szükséges. Munkaviszony létrejötte esetén mindenképpen díjazás illeti meg a munkát végző családtagot. Ez esetben a családtag segítéség igénybe lehet venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül is. Alkalmi munka esetén ennek köztehervonzata 1000 Ft/fő/nap, mely a foglalkoztatót terheli.

Ha azonban a családtagot megbízási szerződéssel, díjazás nélkül alkalmazzuk, akkor bejelentési kötelezettség és juttatás hiányában személyi jövedelemadó, járulék, illetve szociális hozzájárulási adó kötelezettség sem keletkezik.

Amennyiben a megbízási jogviszony keretében nem ingyen, hanem megbízási díjért dolgozik a családtag, akkor viszont kell utána a munkáltatónak járulékot fizetni, de csak ha a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát. A megbízási díjból az szja-törvény szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költséget lehet elvonni, vagy számlákkal igazolva tételes költségelszámolást is lehet választani maximum a megbízási díj 50 százalékáig. Ezen költséggel csökkentett alap után kell 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni. Utóbbiból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3 százalék.

A fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. A foglalkoztató továbbá 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Ha a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!