Figyelemre méltó módon bővül a nemzetközi buszjáratok száma: egyre több olyan vállalat buszaival találkozhatunk, melyek öt-tíz éve még nem is léteztek, a legfontosabb szomszédos nagyvárosokba már napi 8-14 busz indul irányonként. És ami még fontosabb: megfizethető áron. A robbanást az váltotta ki, hogy a buszos cégek is elkezdték alkalmazni a fapados légitársaságoknál bevált rugalmas árazást – azaz aki előre foglal, olcsón utazhat.

A rugalmas árral operáló társaságok további térnyerése várható. Érdemes lesz figyelemmel kísérni a Magyarországon terjeszkedő nemzetközi buszcégeket is, mert ha a régóta szóban forgó hazai belfödi buszpiac megnyitása végre megtörténik, jó esély van rá, hogy a nemzetközi forgalomban befutott társaságokkal fogunk majd találkozni a belföldi vonalakon is.

MTI / Róka László

Ezzel pedig jó eséllyel nyerhetnénk: képzeljük el, micsoda versenyre kényszerítenék a magáncégek a Volánbuszt és a MÁV-ot, ha Pozsonyba vagy Bécsbe már most olcsóbb árakat kínálnak, mint az állami szolgáltatók Miskolcra vagy Debrecenbe.

Nyertesek és vesztesek

A magyar vonalakra 2016-ban robbant be a Flixbus, amely a német belföldi buszpiac 2013-as felszabadítása óta nőtt nagyra. Sikerült bebizonyítaniuk azt, hogy a belföldi forgalomban is lehet nyereségesen működni. Nyomott áraikkal meglepően dinamikus növekedésbe kezdtek, és mára európai szintű hálózatot alakítottak ki, jelen vannak az összes fontos budapesti desztinációban is. Partnerségre léptek a Volánbusszal, és a Blaguss utazási irodával is, a Flixbus ennek köszönhetően használhatja a népligeti buszpályaudvart.

Két-három éve még az Eurolines dominálta az európai piacot. Az 1985-ben alapított busztársaság az országos cégekkel szövetségre lépve majd’ minden fontos vonalon megtalálható volt, mára viszont a Flixbus csomó fontos budapesti célállomásról is kiütötte őket, például Velencéből és Krakkóból is.

Gyorsan terjeszkednek a cseh magánszolgáltatók is, elsősorban a saját országukból kiinduló fővonalakon. Az egyik ilyen a Student Agency – Regiojetként is találkozni velük - az emlékezetes sárga színű buszok mellett vonatokat is üzemeltetnek a cseh- és szlovák síneken. Egy időben komoly versenyre is kényszerítették a szlovák vasúttársaságot a Pozsony-Kassa fővonalon. Nagy vetélytársuk, a szintén cseh Leo Express mely 2010 óta üzemeltet járatokat, elsősorban ugyancsak a hazai és szlovák piacon – ők is vonatokkal kezdték.

MTI / Mészáros János

Van azonban egy magyar nemzetközi buszcég is, amelyik a budapesti desztinációkat vette célba, ám a korábbi jó hírét az utóbbi időben több ügy is megtépázta - ez az Orangeways. A társaságról tavaly írták meg a lapok, hogy nemlétező járatokra is eladnak jegyeket, a járattörlés után pedig nem adják vissza a pénzt. Erről posztok sora tanúskodik az Orangeways-károsultak Facebook-oldalán.

A hatóságok többször megbüntették már a céget tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, de a büntetéseket sem tudták behajtani. A társaság már régóta veszteséges, több buszukat el is adták, úgy tűnt, meg is szűnnek, de nem tették, sőt, megújulásba kezdtek, és még mindig lehet velük utazni, legalábbis járataikra jegyet venni biztosan.

Nagy verseny Prága, Berlin, Bécs és Krakkó felé

hvg.hu

Megnéztük, hogy a legnépszerűbb budapesti buszos desztinációkat más módon mennyi idő alatt és mennyi pénzért lehet elérni. Bevontuk a telekocsit is mint egyre elterjedtebb eljutási módot. A legjobb opciót zölddel jelöltük, az árakat egy hónappal előre néztük, azaz a rugalmas árazást alkalmazó módok kerültek előnybe – annak, aki azonnal akar utazni, lehet, hogy egészen másik mód éri meg.

Krakkóba egyértelműen a busz nyer, nagy is a verseny a társaságok között: a lengyel piacvezető Polskibusé a legolcsóbb ajánlat, ők napi 4 buszt indítanak. A napi 3 Flixbus mellett a Leo Express is éppen itt mutatkozott be nemrég első budapesti buszával.

Bécsbe a vonat a legolcsóbb és a leggyorsabb is, azért a Flixbus is napi 13, az Eurolines 2, az Orangeways 1 járatot indít. A verseny a Budapest–Pozsony–Prága–Berlin európai fővonalon a legnagyobb, ebbe most már a légitársaságok is beszálltak. A Ryanair mind Prágába, mind Berlinbe repül már, utóbbi városba jár Wizz Air és EasyJet is.

Budapest és Prága között Pozsonyon át a RegioJet és a Flixbus napi 6-6, az Eurolines 2 járatot indít irányonként, illetve megy napi egy Orangeways is. Prágába minden mód közel hasonló idővel és árral operál, Berlinbe naponta 4 Flixbus és 1 Eurolines indul, de ide már jóval gyorsabb a repülő.

Kis társaságok Erdélybe és a Vajdaságba

A Magyarországon és Nyugat-Európában megszokott standard buszos keresőoldalakon alig néhány járatot találunk az erdélyi és vajdasági nagyvárosokba, a határon túli magyarok körében azonban ismertek azok a román és szerb kis cégek, melyek nagy vagy kicsi buszokkal, nagyjából standard áron fuvaroznak a magyar fővárosba. Belgrádból Szabadkán és Újvidéken át a Fudeks napi két hagyományos buszt indít, minibuszok közül a Terra travel vagy az Autoturist említhetők meg, továbbá indul napi két Flixbus is. Ennél az árnál a telekocsi és a vonat is jóval kevesebbe kerül, a vonat azonban rendkívül lassú.

MTI / Máthé Zoltán

Romániába is kis cégek dominálják a piacot, a nagy busszal operáló társaságok közül Marosvásárhelyre a Royal GTS., a Transervice és az Openworld, a minibuszosok közül pedig az Intertours említhető meg, ezek mind 24€ körüli összegért visznek el. Kolozsvárra szintén megy az Openworld, az Intertours illetve a Kameleon a minibuszok közül, átlagosan 22 € körüli összegért, illetve mindkét városba megy napi egy Flixbus is.

Marosvásárhelyre a repülő árban és időben is veri az összes többi módot, az azonban csak heti kétszer indul - Kolozsvárra viszont már nem is olcsóbb a repülő. Mindkét erdélyi városba a vonat a leglassabb és a legdrágább is.

Nem mindenhol nyerő a busz

A buszos utak relatíve rövid távra, jellemzően 4-500 kilométerig versenyképesek árban, és ennyi időt még az utas is szívesen végigül. Olaszországba a fapadosok bejövetele óta megszűnt a vonat és az Eurolines is, megy viszont napi négy Flixbus Velencébe, igaz, ez is drágább a repülőnél.

A HVG korábbi cikkéből kiderül, hogy Németországba jóval többen utaznak telekocsis alkalmazással vagy szervezett fuvarokkal, mint busszal. A messzebb fekvő nagyvárosokba pedig már alig indul busz. Amszterdamba és Londonba csak az Eurolines, Párizsba és Kölnbe a Flixbus is indít napi egy járatot, ezeknek az árai 50-60 euró körül alakulnak. Vannak viszont olyan közeli desztinációk is, ahova nem lehet eljutni busszal, például az ukrajnai Lembergbe (Lviv), vagy éppen Szarajevóba.