Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Elon Musk, a Tesla alapító főnöke szerint a jövő a munkahelyek szempontjából katasztrofális. Szerinte a mesterséges intelligencia elveszi a mai munkahelyek nagy részét. De nem mindenki osztja ezt a jövőképet.
Nemrég jelent meg az ENSZ egyik gazdasági munkacsoportjának prognózisa és piacra került Nicolas Bouzou francia szerző műve: „A munka az ember jövője” címmel. Továbbá a Dell és egy kaliforniai agytröszt is felvázolta, mi várható a következő évtizedekben a globális munkaerőpiacon. Kétségtelen, hogy sok hagyományos munkahely el fog tűnni. De a tanulmányokból kiderül, hogy 2030-ban olyan munkahelyek lesznek, amelyek 85 százaléka ma még nem létezik.
Egy másik vizsgálat szerint, amelyet a Cognizant Technology Solutions Corp. végzett el, a mesterséges intelligencián alapuló technológiák 21 millió új, ma még elképzelhetetlen munkahelyet teremtenek. E vizsgálatok szerint ugyanis a mesterséges intelligenciát mindig felügyeli majd valaki, aki egy hús-vér munkavállaló, nélkülük, vagyis a specializáltan képzett emberi munkaerő nélkül semmilyen robotmunkahely nem üzemeltethető. Olyan új foglalkozások jönnek létre, mint a „genetikai sokszínűség ügynöke”, vagy „a virtuális üzletek serpája.” Ami ma még csak a tudományos- fantasztikus irodalom világában létezik, holnap már valóság lesz. Ben Spring, a Cognizant’ Center igazgatója a társszerzője annak a tanulmánynak, amely a „Mit tegyünk, ha már a gépek mindenre képesek?” címet viseli. Ben Spring állítja, hogy a mesterséges intelligencia valamilyen formában mindig emberi felügyeletre szorul majd. Csak az ember irányításával lehet gyümölcsöző a robotokkal való együttműködés- írja a Le Figaro.
Franciaországban is próbálják felvázolni, a munkaerőpiac várható változásait. A témával a politikai elit is foglalkozik, parlamenti vizsgáló bizottság alakul, amely a mesterséges intelligencia terjedésével összefüggő etikai kérdéseket is tanulmányozza.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.