Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A sztrájkok szaggatta társaság élére pár napja új vezérigazgatót neveztek ki, a kanadai állampolgár Benjamin Smith-t, aki eddig az Air Canada második embere volt. A döntés két szempontból is botrányt kavart. Az első a leendő Air France-KLM főnök fizetése, amely kb. a háromszorosa lesz az elődjének. Az évi fix rész 900 ezer euró, de erre jöhet még pár milliónyi bónusz, vagyis végül négy és fél milliót is kaszálhat az új szuperfőnök. Persze ahogy az Franciaországban szokásos, kitört a balhé, és a tiltakozásban nagyon is egybehangzanak a szélsőbalos és a szélsőjobbos érvek.
Botrány, katasztrófa
- mondják a kommunisták és a Nemzeti Frontból Nemzeti Tömörüléssé alakult szélsőjobbos párt aktivistái. Vagyis megint egy platformra kerültek, a szélsőjobb és a szélsőbal képviselői. A mérsékelt jobboldal visszafogottan reagált és azt mondja, ha az új főnök felszálló ágba teszi a légitársaságot, akkor megérdemli a pénzét. Ugyanezt mondják a kormánypárti képviselők is, akik arra is emlékeztetnek, hogy a konkurens légitársaságoknál eddig sokkal jobban fizették a főnököket, mint az Air France-KLM-nél.
A szakszervezetek egyik fő érve viszont a kanadai főnök kinevezése ellen, hogy külföldi, vagyis nem francia. Erre a nemzetközi cég azt válaszolja, hogy nem az útlevél színe, hanem a tulajdonos kompetenciája számít. A magas fizetés fő ellenfelei arra is hivatkoznak, hogy a francia állami cégeknél kb. 450 ezer euró az évi maximális fizetés. De az Air France-KLM csak kis részben állami cég, 14 százalékos az állami tulajdon, ezért egyezett bele a politikai vezetés az új főnök magas bérezésébe. Hogy aztán Benjamin Smith kihozza-e a francia-holland társaságot a mostani üzleti gödörből, az a jövő zenéje, de hogy havi 10 ezer euróért manapság nem lehet üzleti történelmet formáló szupermenedzsereket szerződtetni, az is tény, még ha ez meg is haladja a szerényebben élő többség ingerküszöbét.
