Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla kedden, a Gyulán épülő üzemben a helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket fognak előállítani az Airbus termékválasztékába tartozó összes helikoptertípus számára.

Az új létesítmény az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Az Airbus birtokolja majd a részvények többségét és a cég lesz felelős az üzem operatív irányításáért is.

A hírre, még ha egy nap késéssel is, de reagált a helyi önkormányzat is. Először Görgényi Ernő polgármester közli, hogy mennyire büszkék arra, hogy partnerei lehetnek a világ egyik vezető repülés- és űrtechnikai vállalatának. Ezután egyből igyekszik megköszönni a segítséget személyesen Orbán Viktornak, de azért jut a szép szóból a megállapodást tető alá hozó Maróth Gáspár kormánybiztosnak is.

Ez azonban nem elég, a közlemény végén ugyanis van egy úgynevezett háttér, amelyben a következőket olvashatjuk: Gyula gazdasága súlyos veszteségeket szenvedett el a rendszerváltozáskor. Két évtized alatt leépült a könnyűipar, a gépipar, összezsugorodott az élelmiszeripar, munkahelyek ezrei szűntek meg.

Akkor érte el a leépülés a mélypontját, amikor Magyarországot és Gyula városát is szocialista vezetés irányította.

Ezekben az években a közlemény szerint ugyanis megszűntek az utolsó fontosabb ipari termelők: 2004-ben felszámolták a gyulai Tejporgyárat, 2005-ben a Gyulai Húskombinátban bezárták a vágóhidat.

Nagy szerencse, hogy végül eljött 2010, amelyet követően

Gyula új vezetése a kormánnyal szövetségben szervezte újjá a húsipart, amely mára a gyulai gazdaság egyik sikerágazata.

Innentől pedig a cél a csillagos ég, hiszen a gazdaságélénkítésre fordított – azt csak mi tesszük hozzá, hogy uniós – pályázati forrásoknak köszönhetően Gyula ma már egy prosperáló város. Az már csak adalék a kolbász sikertörténetéhez, hogy 2012 végén döntött úgy a kormány, hogy hatalmas összegekkel ment meg néhány csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemet. Kaposvár akkoriban 3,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a Kométa megmentésére, Pápa 1,5 milliárdot a Pápai Hús életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdot a Gyulai Húskombinátra. Az uniós versenyszabályok tiltják, hogy az állam veszteséges cégeknek nyújtson támogatást, ezért a pénzeket „papíron” az érintett városok kapták meg. Az azonban mindenki előtt világos volt, hogy a pénzeket az önkormányzatok mire kapták.