Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
“Jól menedzselik a válságot, de a szikla szélén állnak” – foglalják össze a légitársaság helyzetét a CNN-nek nyilatkozó szakértők. A helyzetet nehezíti, hogy az alapítóatya, aki egyben a fapados légitársaság menedzsere is volt, már júliusban bedobta a törülközőt. Utódát pedig azóta is keresik.
Pedig nem így indult 2012-ben
Minden idők legnagyobb légiflotta-rendelését adta le hét évvel ezelőtt Bjoern Kros, aki – más fapados társaságokhoz hasonlóan – hitelből építette fel légitársaságát. Arra az egyszerű ötletre alapozta az elképzeléseit, hogy honfitársai, amint véget ér a heti munkaidő, máris rohannak a reptérre, hogy valamilyen melegebb és kellemesebb helyen töltsék el a hétvégét, mint Norvégia.
A skandináv ország ugyan a világ egyik leggazdagabb állama, ahol az éves átlagbér 70 ezer euró (mai árfolyamon közel 23 millió forint), de az időjárása kissé komor: sokáig tart a hideg tél, amikor ráadásul sötét is van. Ezért majd minden családnak van egy háza vagy lakása valahol a Földközi-tenger környékén, ahol igencsak megbecsülik a norvég koronát. A takarékos norvégok szívesen repülnek fapados géppel is. Ezért a Norwegian Air jól indult, és gyorsan Európa harmadik legnagyobb fapados légitársasága lett.
A fapados cég alapító atyja sikerrel vette tehát az első akadályokat, de idén már az év elején megjelentek a figyelmeztető jelek: több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a Norwegian Air olyan hitelpiramison üldögél, illetve repked, mely bármikor meginoghat.
A Boeing botránya betette a kaput
A szoftverhiba, amely minden valószínűség szerint két óriásgép utasainak és személyzetének a halálát okozta, a földre kényszerítette a korábban oly kedvelt repülőgépeket, melyek a tömegturizmus nélkülözhetetlen eszközeinek látszottak.
A Boeing ugyan folyamatosan ígéri, hogy a gépek hamarosan felszállhatnak, de erre nem alapozhat a fapados légitársaság, amely most arra kényszerült, hogy kötvényeseinek felajánlja zálogként a leszállási jogot Gatwicken, London második legnagyobb repülőterén.
Idén a Norwegian Air részvényárfolyama 65 százalékot esett úgy, hogy az év rekordokat döntögetett a tömegturizmusban. A cég működő tőkéje jelentősen csökkent az első félévben, pedig az igazán nehéz periódust a fapados társaságok életében az október és március közötti időszak jelenti, amikor jóval kevesebben utaznak, mint a nyári szezonban.
De baj van magával az üzleti modellel is – mondják a szakértők. A fapados modell csak rövid vagy középtávra működik, de hosszú távra nem. Nagy távolság esetén ugyanis nagyon nehéz lefaragni a költségeket, melyekből a legnagyobb részt az üzemanyag ára jelenti. Ezért is gyengélkedik most a Norwegian Air, és ezért bukott meg korábban a Germania. Az olajár túlságosan magas volt, és ezt nemigen lehetett ellensúlyozni. Ebből a szempontból most jobb a helyzet, mert a globális gazdaság lassulása lefelé vitte az olajárakat is. De akárhogy is alakuljon az üzemanyag ára, nagy távolságra nem lehet fapadost nyereségesen üzemeltetni – állítják a CNN-nek nyilatkozó szakértők.
Mi lesz a Norwegian Airrel?
Ha a kötvényesek nem fogadják el a halasztási kérelmet, akkor a cégnek el kell gondolkodnia a jövőjén, hiszen valahonnan új pénzt kell szereznie. Korábban a világ egyik legnagyobb légi vállalkozása, az IAG – melynek tulajdonában van a British Airways és a Lufthansa is – vételi ajánlatot tett a fapados társaságra.
Az ajánlatot a norvég cég akkor még visszautasította, mondván az IAG bizonyosan sokat változtatna az üzleti modellen. Lehet például, hogy végképp megszüntetné az olyan fapados utakat Írország és Észak-Amerika között, melyeket most a Norwegian Air szeptember 15-től átmenetileg felfüggesztett.
