Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés keddi döntése szerint bekerült a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) igazgatóságába Atkári János, aki korábban Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, majd Tarlós Istvánnak adott tanácsokat 2012-ig.
A döntést szerdán Karácsony Gergely főpolgármester azzal indokolta, hogy az FCSM külföldi részvényeinek visszavásárlása szempontjából fontos döntések meghozatala indokolta Atkári beválasztását a cég igazgatóságába, maga Atkári pedig az Mfor.hu-nak azt mondta, vasárnap kérték fel a munkára, majd miután kedden a Fővárosi Közgyűlés támogatta a megbízását, kapott egy rövid összefoglalót is a majdani feladatairól, ezek között valóban szerepel
a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, és a részvények visszavásárlásának előkészítése.
A lap úgy tudja, az új városvezetés egy december végén lejáró határidőt kihasználva abban bízik, hogy a francia tulajdonos a korábban kért összegnél olcsóbban is megválna az FCSM 1997-ben eladott részvénypakettjétől.
A csatornázási művek 25 százalék plusz 1 szavazatos részvénypakettjét 1997-ben 16,5 milliárdért adta el a főváros, a részvénycsomagot a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorcium vette meg. Később azonban a cégek nevet váltottak, a C. G. E. helyét a Vivendi Environnement vette át, majd a német fél részesedését 2015-ben megvette a francia fél, amelyet ekkor már Veolia Environnement-nak hívtak, így az FCSM 1997-ben privatizált részvényhányadát jelenleg a francia Veolia birtokolja.
A külföldi részesedést Tarlós István vezetése alatt is többször próbálta megvenni a főváros, majd később az állam is, de nem jártak sikerrel. Az önkormányzat Tarlós idején az osztalékszámítás miatt is többször vitába került a francia céggel, ugyanis a részvényesi szerződés szerint hiába a Veolia a kisebbségi tulajdonos, mégis a számított osztalékalap 75 százaléka jár nekik, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos Fővárosi Önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult.
A fővárosi önkormányzat és a társaság között már 2016-ban "értelmezési nézeteltérés" alakult ki az osztalékszámítási képlet miatt, a főváros változtatni is akart azon, majd végül tavaly a Fővárosi Közgyűlés az osztalék kifizetését is megakadályozta. A részvényesek végül abban egyeztek meg, hogy 2018 december végéig közös álláspontot alakítanak ki, végül ezt a határidőt kitolták 2019. december 31-re.
A fővárosi önkormányzat vélhetőleg abban bízik, hogy a Veolia már igencsak szeretne a pénzéhez jutni, hiszen két éve nem vehették fel az osztalékot, s talán így könnyebben hajlik az egyezségre.
