Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Ezzel már Tarlós is többször próbálkozott, most Atkári János feladata lenne az ügy előkészítése.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés keddi döntése szerint bekerült a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) igazgatóságába Atkári János, aki korábban Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, majd Tarlós Istvánnak adott tanácsokat 2012-ig.
A döntést szerdán Karácsony Gergely főpolgármester azzal indokolta, hogy az FCSM külföldi részvényeinek visszavásárlása szempontjából fontos döntések meghozatala indokolta Atkári beválasztását a cég igazgatóságába, maga Atkári pedig az Mfor.hu-nak azt mondta, vasárnap kérték fel a munkára, majd miután kedden a Fővárosi Közgyűlés támogatta a megbízását, kapott egy rövid összefoglalót is a majdani feladatairól, ezek között valóban szerepel
a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, és a részvények visszavásárlásának előkészítése.
A lap úgy tudja, az új városvezetés egy december végén lejáró határidőt kihasználva abban bízik, hogy a francia tulajdonos a korábban kért összegnél olcsóbban is megválna az FCSM 1997-ben eladott részvénypakettjétől.
A csatornázási művek 25 százalék plusz 1 szavazatos részvénypakettjét 1997-ben 16,5 milliárdért adta el a főváros, a részvénycsomagot a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorcium vette meg. Később azonban a cégek nevet váltottak, a C. G. E. helyét a Vivendi Environnement vette át, majd a német fél részesedését 2015-ben megvette a francia fél, amelyet ekkor már Veolia Environnement-nak hívtak, így az FCSM 1997-ben privatizált részvényhányadát jelenleg a francia Veolia birtokolja.
A külföldi részesedést Tarlós István vezetése alatt is többször próbálta megvenni a főváros, majd később az állam is, de nem jártak sikerrel. Az önkormányzat Tarlós idején az osztalékszámítás miatt is többször vitába került a francia céggel, ugyanis a részvényesi szerződés szerint hiába a Veolia a kisebbségi tulajdonos, mégis a számított osztalékalap 75 százaléka jár nekik, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos Fővárosi Önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult.
A fővárosi önkormányzat és a társaság között már 2016-ban "értelmezési nézeteltérés" alakult ki az osztalékszámítási képlet miatt, a főváros változtatni is akart azon, majd végül tavaly a Fővárosi Közgyűlés az osztalék kifizetését is megakadályozta. A részvényesek végül abban egyeztek meg, hogy 2018 december végéig közös álláspontot alakítanak ki, végül ezt a határidőt kitolták 2019. december 31-re.
A fővárosi önkormányzat vélhetőleg abban bízik, hogy a Veolia már igencsak szeretne a pénzéhez jutni, hiszen két éve nem vehették fel az osztalékot, s talán így könnyebben hajlik az egyezségre.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.