Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt mondta piaci pénzintézetek képviselőinek egy február 19-én, szerdán tartott találkozón, hogy a BUBOR bankközi hitelkamatláb megelőző napokban tapasztalt emelkedése „túlzó” volt – írja a Reuters két forrásra hivatkozva. Ugyanakkor az MNB hivatalosan azt közölte a hírügynökséggel, hogy a találkozó nem volt különleges, rendszeres konzultáció részét képezte. A jegybank ráadásul jelenleg nem lát „olyan mozgásokat a BUBOR-értékekben, amelyeket ne indokolnának a piaci folyamatok”.
A BUBOR egy referenciamutató, ami azt tükrözi, hogy a pénzintézetek átlagosan mekkora kamatokkal hiteleznek egymásnak. Az elmúlt napokban a BUBOR elszabadult: a háromhavi BUBOR január közepéig 0,16 százalékon állt, majd lassan emelkedni kezdett, különösen február közepe után, 19-re elérte a 0,61 százalékot.
Február közepén történt néhány kedvezőtlen, illetve váratlan fejlemény. Egyfelől a forint euróval szembeni árfolyama áttörte a 340-es szintet (majd a jegybank által küldött üzenetek hatására is visszatért 340 alá). Illetve a KSH jelentéséből kiderült, hogy a jegybank céljánál jóval magasabb, 4,7 százalék volt a januári infláció (a jegybank és független szakértők szerint is kiugrásról volt szó, az infláció vissza fog térni a 3 százalékos cél közelébe).
MNB-alelnök az elszabadult inflációról: Lépni fogunk. Vagy nem
Csak kiugrás volt a sokéves rekordot jelentő januári infláció, a jegybank egyelőre nem készül kamatemelésre. Erről legkorábban márciusban dönthetnek, minden lehetőség az asztalon van. Nagy Márton mindenesetre megszólalt a kiugró adat után, hogy nyugtassa a piacot.
A BUBOR értékének változása kihat a változó kamatozású hitelek kamatszintjére. A változó kamatozású hitelek kamatperiódusa – az az időszak, amelyen belül a bank nem módosíthatja egyoldalúan a kamat nagyságát – ugyanis legfeljebb egy év lehet. Ezen hitelek kamata két részből áll: egy referenciamutatóból és egy kamatfelárból. A referenciamutató pedig jellemzően az adott kamatperiódus hosszával megegyező futamidejű BUBOR, emiatt annak változása teljes egészében megjelenik a hitelkamatokban is.
Az MNB decemberi stabilitási jelentése alapján 2019. második negyedévében lakáshitelek 55 százaléka még mindig változó kamatozású volt, ezek jelentős része pedig olyan régi devizaalapú kölcsön, amelyek a forintosítással alakultak át 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású hitelekké. Az előbbiekből következik, hogy a hitelek több mint felének megemelkedik a törlesztőrészlete, ha a BUBOR a jelenlegi szinten marad. Ez egy átlagos, 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású, 8 millió forint összegű és 15 év hátralévő futamidejű hitel havi törlesztőjét 1 500 forinttal növelheti, ami miatt összességében 271 ezer forinttal kellene többet visszafizetni a futamidő alatt.
A lakáshitelek felénél emelkedhet a havi törlesztő
2019 közepén a lakáshitelek fele olyan változó kamatozású konstrukció volt, amelyek havi törlesztőit a bankok éven belül módosíthatják. Az ilyen hitelek kamata egy referenciamutatóhoz, jellemzően a 3 havi BUBOR hitelkamatlábhoz kötött, ezért ennek változása gyorsan beépülhet a havi törlesztőkbe is.
