szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Ilyen még a gazdasági válságok alatt sem volt: egy hónap alatt a nulla közelébe esett a világ légi forgalma, az elemzők a saját néhány héttel korábbi ultrapesszimista becsléseiket már a legjobb lehetséges forgatókönyvnek látják, több tízezer milliárd forintnyi pénzt bukhat a szektor. Ráadásul ha a járvány véget ér, a gazdasági helyzet akkor sem lesz egyből jobb, így gyors talpraállásban sem érdemes reménykedni.

„Voltam már itt karácsonykor, szilveszterkor, de ilyen még nem volt” – így írta le a Liszt Ferenc Repülőtér helyzetét egy ottani dolgozó. Azt mondta: egy szellemházra hasonlít az egész repülőtér, a nagy duty free bolton kívül a legtöbb benti üzlet bezárt. Bescélgetésünk után már az is. De hasonló képet látnánk, ha a világ szinte bármelyik repülőterén körbenéznénk. A koronavírus-járvány miatt elrendelt utazási korlátozások olyan krízist hoztak az ágazatban, amilyenre korábban példa sem volt: azt még a 2007-2008-as gazdasági válságban sem élte át a szektor, hogy egyik hónapról a másikra leáll a világ légi közlekedésének nagy része. Az Eurocontrol adatai szerint március végére a korábbi negyedére esett vissza a kontinens fölött elhaladó repülők száma.

©

Ritkán történik meg, hogy a gazdasági élet komolyan vehető szereplői a saját három héttel korábbi elemzéseiket gyakorlatilag kidobják a kukába, most a légiközlekedésben épp ez történt. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) március 5-én arról tett közzé egy elemzést, hogy a járvány 113 milliárd dollár, azaz 36 ezer milliárd forint bukást jelent az iparág számára. Március 24-én a szervezet vezérigazgatója már arról beszélt, hogy ezt a számot nyugodtan elfelejthetjük, a valóság ennél sokkal rosszabb lesz. Alexandre de Juniac úgy fogalmazott:

a néhány héttel ezelőtti legrosszabb forgatókönyvünk is jobb volt, mint a friss becsléseink.

Az IATA most úgy számol, hogy ha a világ három hónap alatt túl lenne a járvány nehezén, és fel lehetne oldani a nyár elejére a repülési korlátozásokat, akkor a bukás nagyjából 252 milliárd dollár, azaz 81 ezer milliárd forint lehetne - ez Magyarország GDP-jének majdnem a kétszerese.

A magyar helyzetről egy héttel az után, hogy az IATA közzétette a - most már túl optimistának számító – prognózisát, Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója adott előrejelzést. Ő azt mondta: csak a saját cége 40 millió euró, vagyis 14 milliárd forint veszteséget szenved el a járvány miatt március végéig, annyival csökken a kereslet, de várhatóan júliustól ismét teljes kapacitással üzemelhet a légitársaság.

Váradi József
©
Megkérdeztük a Wizz Airt, hogy a vezérigazgató nyilatkozata óta eltelt időben készítettek-e újabb számítást, és azt a választ kaptuk:

A világszerte gyorsan változó helyzetben nem kívánunk újabb előrejelzést megfogalmazni.

Hogy mennyire rohamosan romlik a helyzet, azt jól mutatja: március 13-án a Wizz Air még csak 20 százalékkal kevesebb járatot üzemeltetett a tervezettnél, a 121 gépes flottából 10 repülő nem közlekedett. Két héttel később Budapestről már csak nyolc városba lehetett eljutni a gépeikkel, a debreceni bázist pedig teljesen leállították. Amikor rákérdeztünk a forgalomban lévő repülők számára, azt a választ kaptuk a cégtől: az utazási korlátozások miatt a flotta 84 százalékát állították le. Arra a kérdésünkre, hogy hol parkoltatják a járattörlések miatt nem induló repülőket, és ennek milyen költségei vannak, azt válaszolták, hogy „ha egy repülőtéren a járványügyi intézkedések mellett is biztosítható a karbantartás, a Wizz Air az eredeti bázisrepülőtéren tárolja repülőgépeit, mivel parkolás közben is szükség van a rendszeres karbantartásra. Ha ez nem lehetséges, vagy más akadály merül fel, akkor azokra a repülőterekre repüljük át a gépeket, ahol továbbra is lehetőség van a rendszeres karbantartásra.”

©

Derült égből jött

Pedig a légitársaságok jól zárták 2019-et, volt honnan bukniuk. A Wizz Air a legutóbbi lezárt negyedévében, tavaly október és december között rekordszintű, 21,4 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 7,6 milliárd forintos) adózott profitot szerzett, ami 42 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A Ryanair még ennél is sikeresebb időszakot zárt ugyanebben a negyedévben, 88 millió euró lett a nyeresége, ami ahhoz képest kiemelkedően jó adat, hogy egy évvel korábban még 66 millió euró mínuszban volt. Március 25-től aztán egy-két járatot leszámítva az ír fapados gyakorlatilag az összes indulását törölte. A még üzemelő összeköttetések áruszállítás vagy alapvető ellátás miatt maradtak meg, és az optimista forgatókönyv szerint is csak júniusban indulhat újra a forgalom, addig is felajánlotta a flottát az európai kormányoknak. Az easyJet ugyanebben az időben 128 millió font, azaz 50 milliárd forint profitot ért el, az egész üzleti évre tervezett 420-430 millió font nyereséggel számolt. Ezeket a terveket most el lehet felejteni, hétfőn azt jelentették be, hogy az összes járat leáll.

Még ennél is sokkal nagyobb a baj, ha a világ kisebb légitársaságainál nézünk körül. Az IATA róluk egyszerűen úgy fogalmazott:

a légitársaságok kifogynak a pénzből, mielőtt eljön a talpraállás ideje.

Az átlagos légitársaságnak nagyjából annyi tartaléka volt az év elején, ami két hónapra volna elég, ha semmi bevétel nem érkezne. A világ 30, pénzügyileg legjobban álló légitársaságánál az adósságállomány a működési költségek 2 százalékát teszi ki, az iparág többi szereplőjénél 5 százalék fölötti ez a mutató.

Nehezíti az egyébként is kritikus helyzetet az, hogy amikor az utazási korlátozások véget érnek majd egyszer, még mindig rosszabb lesz a legtöbb ember anyagi helyzete, mint a járvány előtt volt. Ha az IATA legoptimistább forgatókönyve válik valóra, és hónapokon belül minden rendben lesz az egészségügyben, az idei második negyedévi 65 százalékos visszaesés után július-szeptemberben 33, október-decemberben pedig 10 százalékkal lesz alacsonyabb a forgalom, mint 2019 azonos időszakában. Csak ahhoz, hogy a válság legsúlyosabb idejét kibírja a szektor, 200 milliárd dollár, vagyis 66 ezer milliárd forint támogatásra van szükségük a társaságoknak a nemzeti kormányoktól a szövetség szerint – márpedig az minimum kérdéses, hogy mennyire lesz kedvük a politikusoknak erre a célra pénzt adni a válságkezelés alatt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!