Alighogy napvilágot látott a KSH újabb sikerjelentése az év eleji vendégforgalom növekedéséről – vérmes reményeket jelezve egy újabb rekordévre – március közepén szinte hetek alatt összeomlott az egész ágazat. Mint a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője, Guller Zoltán fogalmazott: „a mennyből a pokolba jutottunk”. A tulajdonosok sorra zárták be egységeiket.

Bár a kormány a turisztikai vállalkozások járulékfizetési kötelezettségét, sőt még a turizmusfejlesztési hozzájárulást is elengedte – így a szállodaiparban átlagnak számító 341 ezer forintos bruttó bérköltségből (benne a munkáltatói járulékból) 103 ezret megspóroltak a tulajdonosok – tömegesen kerültek utcára a pincérek, szobalányok, recepciósok.

Pár szálloda és hotellánc igyekezett hosszabb távon gondolkodni, ők dolgozóiknak csak 10-15 százalékát bocsátották el. A 2,9 milliárd árbevételű, 16 hazai szállodát üzemeltető Hotel & More lánc vezetője, Klemm Balázs elmondása szerint ők még ennél is kisebb arányú leépítést hajtottak  végre: alkalmazottaik 7 százaléktól váltak  meg (igaz 120 főt kéthetes rotációban egy hónapos fizetés nélküli szabadságra küldtek).

Xavier de Jaureguiberry

Furcsán hangzik, de a válság némely területen segített a munkaerő-helyzeten: az elküldött személyek helyére azonnal találtak jobb, minőségi munkaerőt. A 18 hotelt menedzselő Accent lánc ügyvezetője, Kerek Péter arról nyilatkozott, hogy sikerült 10-15 százalékos leépítéssel megúszniuk a létszámproblémát. A legnagyobb szálloda-csoportok vezetői nem igazán akarták elárulni, hogy vajon több száz dolgozójuk közül hányat kellett az utcára tenniük. A Danubius 20 egységén belül átcsoportosításokat terveznek: a szezonálisan nyitva tartó nagy balatoni szállodáikban szükséges 250 pozíciót „belső toborzással” igyekeznek biztosítani, vagyis a feleslegessé váló és egyébként elbocsátandó személyzetet próbálják balatoni munkával kárpótolni. A Mészáros Lőrinc tulajdonába került, 20 szállodával rendelkező Hunguest Hotelsnél előre hozták 7 nagy, 163–210 szobás szállodájuk teljes és másik 7 részleges felújítását, amihez 17,7 milliárd forint állami támogatást kaptak. Az már a tulajdonos szemléletét tükrözi, hogy közben 1 670 dolgozójuk több mint felétől megváltak.

Az elbocsátások mindenütt döntően az alacsonyabb pozíciójú dolgozókat érintették, de a láncon kívül is nagy figyelmet keltett, hogy a Danubius megvált két klaszter-igazgatójától is, akik közel és több mint két évtizede dolgoztak szállodáikban, s mostanáig a Flamenco (350 szoba) és a Budapest (289), illetve a Hungaria (468) és az Arena (379) hotelt vezették, amelyek az idén már valószínűleg nem nyitnak ki, hiszen alapvetően a nemzetközi turistacsoportok szállásául szolgáltak.

Az eltűnt külföldiek nyomában

A legnagyobb bajba azok a fővárosi és a határhoz viszonylag közeli fürdőhelyeken lévő hotelek kerültek, ahova a vendégek döntő többsége külföldről érkezett. S bár a határok megnyíltak, az óvatosság erősebb akadályt jelent, mint a szállodák még oly csábító ajánlatai. Más országokhoz hasonlóan egyébként a magyarok is jobban bíznak a hazai vendéglátóhelyekben, a nyaralást tervezők kétharmada ezért magyarországi üdülést választ majd.

A helyzet javulása és a szigorú előírások enyhítése eredményeként a pünkösdi hosszú hétvégén sorra nyitottak a szállodák. Több mint ötödük már nyitva is volt (1. ábra), csak vendégek nélkül vagy speciális célcsoportokat fogadtak (lásd keretes írásunkat).

A nagy láncok még júniusban is óvatosak: csak fokozatosan hívják vissza kényszer-szabadságon lévő dolgozóikat, s igyekeznek a 4 órás „Kurzarbeiten” lévők idejét is feljebb tornászni. Fejük felett lebeghet a korábbi fenyegetettség is, mert ha beindul a turizmus a magyarokat szívesen foglalkoztató Ausztriában is, akkor többszörös pénzért azonnal megindul a recepciósok, pincérek, szakácsok és szobalányok elvándorlása.

Xavier de Jaureguiberry

A szakemberek szerint azokat a szállodákat érdemes megnyitni, ahol a hazai vendégek aránya meghaladja a 60 százalékot. A 7,9 milliárd forintos árbevételű Mellow Mood igazgatója, Blandl Judit elmondta a döntően külföldi vendégekből élő 10 budapesti szállodájuk kényszerű üzemszünete után már megnyitották a Váci utcai La Prima Fashiont és az ötcsillagos Párisi Udvart. De mindenütt további bizonytalanságot jelent az is, hogy mikor indul be a rendezvénypiac. Ennek a méreteit jól érzékelteti, hogy hoteles és rendezvényes kutatásokkal közel két évtizede foglalkozó Promo Data felmérése szerint rendezvényt tartó ezer nagyvállalat több mint a fele (57 százalék) tart valamilyen partit, fogadást, egynegyedük csapatépítő tréninget; 6-6 százalékuk konferenciát, illetve partnertalálkozó; 2 százalékuk termékbemutatót, kiállítást.

Fő a biztonság

Az újranyitásnál szigorú önálló és sztenderdizált rendszabályok alapján alakították ki a szükséges protokollt, amelyhez nagy segítséget nyújtott az MTÜ május elején kiadott 24 oldalas, majd tíz nap múlva továbbfejlesztett Covid-19 kézikönyve. Igaz, egy szakember azért némi cinizmussal megsúgta, hogy ha az összes előírást be kívánják tartani akkor gyorsan becsukhatják a legbiztonságosabb egységüket is.

A sok helyen már régóta működő online bejelentkezést szinte mindenki használni kezdte. A közös területeken gyakoribb a takarítás és szinte folyamatos a fertőtlenítés. Az egyik legkritikusabb terület az étkezésnél az igen kedvelt svédasztalos büfé. Itt például a maszkban, kesztyűben dolgozó személyzet teszi a tányérra azt a kiválasztott ételt, de a repetázás lehetősége megmarad.

A másik félelmi faktor a wellness. Az úszómedencékben is javasolják a távolságtartást, a jakuzzikat viszont többnyire már be sem indítják. A Danubius minden egységében kijelölnek egy „pihenésbiztost”, aki szigorúan felügyeli a szabályok betartását, s akihez bátran fordulhatnak a legkülönbözőbb kérdésekkel, s szükség esetén ő például azonnal tud konzultálni akár egy háttérben lévő szerződött orvoscsoporttal is. A Hotel & More-nál egy szerződött klinikával együttműködve rendszeresen tesztelik dolgozóikat, sőt igény esetén vendégeiket is. 

Kuponok és akciók

A bátrabb hotelek mellett főleg a vidéki szálláshelyek állnak ugrásra készen, és ismét megindult a korábbi évekre jellemző, de az utóbbi időkben visszahúzódott kuponozás, az 50-60 százalékos, nem ritkán még nagyobb arányú árengedmények kínálata. Hiába óvnak ma is a szakértők, hogy ez negatív árspirált indíthat el és a minőség rovására mehet, az életükért küzdő kisebb-nagyobb szállodáknak viszont az aprópénzért is le kell nyúlniuk. Sokuknak nincs tőketartaléka, s a rendelkezésre álló állami segítség nem mindig biztosítja a fennmaradást, ha egyáltalán nincs bevétel.

Az MTÜ-nél mindenesetre optimisták: a nyári foglalási arányt 50-70 százalékosra becsülik. Az ügynökséghez tartozó Adatszolgáltató Központ szerint pünkösdkor már 48 százalékos volt a szállodák foglaltsága, igaz, a vendégek 95 százaléka a vidéki hoteleket kereste fel.