Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Magyarországon az üzleti bizalom szintje a 2020 tavaszi mélypontot követően folyamatosan javuló tendenciát mutat, 2020 októberéhez képest a Féléves Konjunktúramutató +14-ről +28 pontra nőtt. Megállapítható ugyanakkor, hogy a 2020. áprilisi súlyos mélypontot megelőzően legutóbb 2014-ben, vagy azt megelőzően volt a jelenlegi szinthez hasonlóan alacsony a Féléves Konjunktúramutató értéke – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisi adatfelvétel alapján készült kutatásából.
A cégek tizede a csőd szélén
Az elmúlt félévre, 2021. áprilisra és a következő félévre vonatkozóan a vállalkozások hasonlóan ítélik meg a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségét. A cégek negyede-harmada számára egyáltalán nem jelent nehézséget a pénzügyi kötelezettségek teljesítése egyik vizsgált időszak folyamán sem, további egyharmaduk számára pedig ez közepes nehézséget okoz. A vállalkozások egytizede számára ugyanakkor folyamatosan súlyos nehézséget jelent a pénzügyi kötelezettségeiknek való megfelelés.
Felcsuti Zsolt: A csődhullám már elindult, versenyt futunk az idővel
A legfontosabb most a munkahelyek megmentése; aki tud, az adjon a válságkezelésre - mondja Felcsuti Zsolt, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke, az MPF-csoport főrészvényese.
Ágazatok szerint
legkevésbé az ipari cégek szembesültek problémákkal
a pénzügyi kötelezettségeik teljesíthetősége szempontjából, és legkevésbé ezek a cégek számítanak nehézségekre. A szolgáltató cégek körében kiemelkedően a legmagasabb azon vállalkozások aránya, amelyek számára nagy nehézséget jelent a pénzügyi kötelezettségek teljesítése.
A cégvezetők tizede csődökre számít a saját szektorában
Arról is megkérdezték a válaszadókat, milyen mértékben számítanak arra, hogy az azonos ágazatba tartozó, hasonló tevékenységet végző versenytársaik a következő félév folyamán kilépnek a piacról, felfüggesztik tevékenységüket. Ennek alapján a vállalatvezetők közel fele (49 százalék) egyáltalán nem tartja valószínűnek versenytársai piaci kilépését a közeljövőben, míg 9 százalékuk tartja nagyon valószínűnek, hogy lesz olyan versenytársa, amely felfüggeszti tevékenységét a 2021. április–2021. október közötti időszakban. Azok, akik nem zárták ki, hogy előfordulhat versenytársaik piaci kilépése, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársaik 16 százaléka függesztheti fel a tevékenységét, azaz
arra számítanak, hogy minden hatodik hasonló tevékenységet végző cég érintett lehet ebben.
Legkevésbé az építőipari cégek vezetői számítanak versenytársaik piaci kilépésére a következő hónapokban, míg leginkább a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vezetői tartják valószínűnek, hogy közvetlen versenytársaik felfüggesztik tevékenységüket a következő fél évben.
Az állami segítségekkel alig elégedett valaki
A koronavírus-járvány enyhítését célzó állami intézkedések közül öt konkrét eszköz (kedvezményes hitelfelvétel, bértámogatás, járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése, adófizetési kötelezettség felfüggesztése, hitelfizetési moratórium) esetén vizsgálták a cégek jogosultságát, illetve az egyes eszközök igénybevételét a kutatás időpontjában (2021. április), valamint az azt megelőző egy évben.
A vállalkozások legnagyobb arányban kedvezményes hitelfelvételre, illetve hitelfizetési moratóriumra voltak jogosultak.
2021 áprilisában a legtöbb cég a kedvezményes hitelt vette igénybe (16 százalék), a legkevesebben (11 százalék) pedig a hitelmoratórium lehetőségével éltek az elérhető támogatási formák közül. A felvételt megelőző egy évben a bértámogatás igénybevétele volt a leggyakoribb (17 százalék), míg a kedvezményes hitelfelvétel a legritkább (12 százalék).
Fejenként havi 10 ezer forint lett az állami bértámogatás a járulékok levonása után a Jedermann kávézónál
Ugyan 2,1 millió forint állami bértámogatás érkezett három és fél hónappal az igénylés után, annyi járulékot kellett fizetni, hogy ebből fejenként alig több, mint 40 ezer forint maradt.
A cégek több mint egyharmada (36 százalék) egyáltalán nem tartja elegendőnek, 5 százalékuk pedig kifejezetten károsnak tartja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eddigi állami intézkedéseket.
Mindössze a cégek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elegendőek az eddig bevezetett állami intézkedések.
Az árbevétel növekedésével együtt jár az intézkedések kedvezőbb megítélése – vagyis nem meglepő módon a nagyobb, jobban teljesítő cégek elégedettebbek voltak. Szintén nem meglepő módon a felsorolt intézkedésekkel azok a cégek voltak a legelégedetlenebbek, amelyek nem jogosultak ugyan, de igénybe vennék az adott segítséget, illetve azok, amelyek 2020 március és 2021 március között egyáltalán nem voltak jogosultak arra.
