Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) sem tartja számon ezt az adatot – derül ki a G7 cikkéből.
Minden jel szerint a „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe: a vendégmunkások egyre többen vannak, a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás – írta erről a G7.
A cikkben kitérnek rá, hogy egy 2021-es törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek a következők: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró. A szeptember 1-től hatályos, jelen formájában a veszélyhelyzet fennállásáig érvényes rendelet szerint csak akkor jár a külön engedély nélküli, egyszerűsített foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyikénél ír alá.
A területet teljes egészében a Külgazdasági és Külügyminisztérium szabályozza. A G7 tőlük szerettük volna megtudni, hogy melyik országból hányan érkeznek, és mekkora arányuk kerül a kormány kiemelt stratégiai partnervállalataihoz. A külügy azonban megtagadta a választ arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze, „így a kérdésekben adatot sem kezel, nem minősül adatkezelő szervnek”.
Vagyis a külügyminisztérium kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkások jöhetnek, de azt nem figyelik, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.
A portál az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal (OIF) is felvette a kapcsolatot, hogy rákérdezzen a fenti országokból egyszerűsített eljárással érkező munkavállalók számára, de kiderült, hogy ezt az adatot ők sem tartják számon.
A lap annál a munkaerő-kölcsönző cégnél is érdeklődött, amelyik egyszerre minősített foglalkoztató és a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere is. Azonban, írta erről a portál, „az éppen az elmúlt hónapokban újra teljesen magyar tulajdonba került Prohumán Kft. így sem érezte indokoltnak, hogy reagáljon” a megkeresésükre.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?