EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) sem tartja számon ezt az adatot – derül ki a G7 cikkéből.
Minden jel szerint a „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe: a vendégmunkások egyre többen vannak, a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás – írta erről a G7.
A cikkben kitérnek rá, hogy egy 2021-es törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek a következők: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró. A szeptember 1-től hatályos, jelen formájában a veszélyhelyzet fennállásáig érvényes rendelet szerint csak akkor jár a külön engedély nélküli, egyszerűsített foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyikénél ír alá.
A területet teljes egészében a Külgazdasági és Külügyminisztérium szabályozza. A G7 tőlük szerettük volna megtudni, hogy melyik országból hányan érkeznek, és mekkora arányuk kerül a kormány kiemelt stratégiai partnervállalataihoz. A külügy azonban megtagadta a választ arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze, „így a kérdésekben adatot sem kezel, nem minősül adatkezelő szervnek”.
Vagyis a külügyminisztérium kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkások jöhetnek, de azt nem figyelik, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.
A portál az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal (OIF) is felvette a kapcsolatot, hogy rákérdezzen a fenti országokból egyszerűsített eljárással érkező munkavállalók számára, de kiderült, hogy ezt az adatot ők sem tartják számon.
A lap annál a munkaerő-kölcsönző cégnél is érdeklődött, amelyik egyszerre minősített foglalkoztató és a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere is. Azonban, írta erről a portál, „az éppen az elmúlt hónapokban újra teljesen magyar tulajdonba került Prohumán Kft. így sem érezte indokoltnak, hogy reagáljon” a megkeresésükre.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.
A főpolgármester szerint azonnali vizsgálatra van szükség.
Nehéz időszak előtt áll a MÁV és az utazóközönség is.