Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az OTP kisfilmmel köszöntötte Csányi Sándort éves közgyűlésén, annak tiszteletére, hogy a bankár szinte napra pontosan 30 éve irányítja elnök-vezérigazgatóként a pénzintézetet. A közgyűlés nem csak ezért volt különleges, hanem az ukrajnai háború miatt is – a háború nyomán kialakuló gazdasági válság alapból érintené a bankot, ráadásul az OTP-nek mind Ukrajnában, mind Oroszországban van leánya.
Ezekről Csányi már az éves jelentés ismertetésekor beszélt, kiemelve, az elmúlt években a profit hatoda származott a két országból. A kitettségek alapján maximum 15 százalékos hatással lehet Ukrajna és Oroszország az OTP-csoportra – mondta az elnök, aki szerint mind a két országban van jövője a banknak, arra számítanak, hosszú távon működni tudnak.
Csányi Sándor a közgyűlésen és az azt követő sajtótájékoztatón is megismételte, hogy az OTP stabilitását a két leány nem veszélyezteti, a jövedelmezőségét igen. Ha mindkét céget le kellene írni, a bankcsoport tőkemegfelelősége még mindig nagyon jó lenne. Arra nem számítanak, hogy tőkeemelést kellene végrehajtani az ukrán vagy az orosz leányban. A betétállomány mind Ukrajnában, mind Oroszországban nőtt a háború kitörése óta, ez az OTP-vel szembeni lakossági bizalom jele. Ezért a két leánynak likviditáspótlásra sincs szüksége
Oroszországban a bank kötvénykitettséggel is rendelkezik, de arra számítanak, ez be fog folyni, az orosz államcsődtől nem tartanak. Az OTP-n van nyomás, hogy vonuljon ki Oroszországból, ám ez egy jelentős fiókhálózattal rendelkező lakossági bank esetében egyáltalán nem egyszerű. Csányi Sándor azt mondta, az orosz állammal nem üzletelnek, a vállalati hitelezésből kivonulnak. Ha kapnának jó ajánlatot az orosz leányra, arról természetesen tárgyalnának, de alapvetően nem akarnak megválni tőle.
Részvényesi kérdésre válaszolva Csányi Sándor beszélt arról, miért halasztották el az üzbegisztáni bankvásárlást, illetve egyáltalán, miért akartak belépni az üzbég piacra. Utóbbiról azt mondta, a „demokrácia mellett figyelembe kell venni, milyen üzleti lehetőségek vannak”. Márpedig a háború kitörése előtt az elmúlt években az üzbég gazdaság dinamikusan fejlődött, és egyébként a demokrácia is erősödni látszott az országban. Ám az ország gazdaságilag erősen függ Oroszországtól, így az üzlet elhalasztását kérték, amíg tisztul a kép.
Csányi általánosságban szólva is azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben céljaik ugyan vannak, de a közeljövőben újabb akvizíciókra nem kell számítani, a bankcsoport óvatosan megy tovább. A bank 2022-re 10 százalékos hitelállomány-bővülést várt, bíznak benne, hogy Magyarországon ez meglehet. Az orosz és az ukrán piacon kívül mindenhol növekedésre számítanak, e két ország tekintetében jó eséllyel értékvesztést kell majd elszámolni.
Az elnök-vezérigazgató még a közgyűlés elején, közvetlenül az azt megnyitó Varga Mihály pénzügyminiszter után különadókat emlegetett. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, úgy látják, költségvetési kiigazításra van szükség, és „valamilyen okból a bank eddig mindig eszébe jutott a kormánynak” – utalt arra, hogy a kormány előszeretettel sarcolja a bankszektort. Azt azért megjegyezte, hogy az ukrajnai háború miatt elszenvedett veszteségek mellett egy különadó különösen rosszul esne.
