Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Megszűnik a Figyelő című hetilap és a Világgazdaság napilap nyomtatott változata, a két lap csütörtökön jelenik meg utoljára – értesült a hvg.hu. A döntést a szerkesztőségeknek Csermely Péter, a lapokat kiadó Mediaworks tartalomafejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette be szerda délután. Az újságírók többsége megtarthatja az állását, ők a jövőben az Origo és a Magyar Nemzet gazdasági tartalmainak előállításában vehetnek részt. A bezárást a lap vezetői a növekvő energia- és papírárakkal indokolták.
Frissítés: A Mediaworks cikkünk megjelenése után közleményben számolt be a két lappal kapcsolatos döntésről. Ebben nem megszüntetésről esik szó, hanem arról, hogy "határozatlan időre felfüggesztik" a két lap nyomtatott kiadását. Hozzátették: "A Mediaworks megköszöni a Világgazdaság és a Figyelő olvasóinak éveken át tartó hűségüket és figyelmüket. Az előfizetőket a kiadó külön értesíti alternatív előfizetési lehetőségekről, illetve igény esetén a kompenzációról".
A Világgazdaság 1969 óta jelent meg, a lap a kétezres évek elején került a több megyei lapot is kiadó Axel Springer tulajdonába. Innen vezetett az út a 2014-ben létrehozott Mediaworkshöz, ahová alapvetően azok a sajtótermékek kerültek, amelyek kimaradtak az AS és a Ringier fúziójából. A Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdonában levő kiadó két évvel később zárta be a Népszabadságot, majd adta el a birodalmat Mészáros Lőrincnek. Ezt követően gyorsult fel a terjeszkedés is, hamarosan valamennyi megyei napilap az időközben a kormánypárti lapokat összegyűjtő, 2018-ban megalapított Közép-Európai Sajtó- és Médialapítványba (KESMA) betagozódó Mediaworkshöz került.
Nem sokkal a Népszabadság 2016 őszi bezárása után került az 1957 óta megjelenő gazdasági hetilap, a Figyelő is a NER érdekeltségi körébe: a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó K4A Kft. 2017 januárjában vette át a hatalmat a lapnál, nem sokkal később távozott a szerkesztőség nagy része. A lap, amely Lánczi Tamás vezetése idején olvasótábora nagy részét is elveszítette, 2018 tavaszán azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy listát közölt az állítólagosan Soros Györgyhöz köthető személyekről. Később erősödött a Figyelő és a Világgazdaság együttműködése, mindkét lap főszerkesztője Deák Bálint, a magazin szerkesztői között is több korábbi VG-szerkesztőt találhatunk.
Fűnyíróelv
A KESMA alá tartozó, körülbelül 500 médiatermék közül néhány sorsa már az április parlamenti választások után megkérdőjeleződött, ironikus módon részben azért, mert a Fidesz túl jól szerepelt rajta, és zsinórban negyedszer is megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát.
A végső lapzártát eddig három médium számára hozta el a Fidesz sikere: közvetlenül április 3. után, az ingyenes terjesztésű, az ellenzéki települések lakóit célzó City7 szűnt meg, majd április végén a Mediaworks megszüntette a nemzetközi licenc alapján gyártott, futballal foglalkozó FourFourTwo magazint is, amelynek létezése pedig Szöllősi Györgynek, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, a Puskás Akadémia korábbi kommunikációs igazgatójának mindig is szívügye volt.
Ezen kívül, bár nem a KESMA-hoz tartozik, de meg kell említeni a Pesti Srácokból kinőtt Pesti TV-t, amely hivatalosan július elején szűnik meg. Ennek tulajdonosa Vaszily Miklós, illetve a Bizalom Alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc, és a csatorna háza tájáról az elmúlt időszakban egyre több hír érkezett túlárazott műsorgyártásról és egyéb visszaélésekről. A kegyelemdöfést végül a rendkívül alacsony nézettség adta meg a Pesti TV-nek.
Már tavasszal ment arról is a szóbeszéd, hogy a Figyelő és a Magyar Hírlap is veszélybe került. A Mediaworks 211 millió forintos üzemi veszteséggel zárta a tavalyi évet – adózott eredménye azért mutatott mégis közel 2 milliárd forintos többletet, mert a pénzügyi műveletek között, azon belül is a „pénzügyi műveletek egyéb bevételei” soron megjelent egy 3,87 milliárd forintos bevétel.
Az állam 2021-ben kevesebbet hirdetett, mint 2020-ban, a médiumok bevétele pedig ezzel hasonló arányban csökkent. Ez a közvetlen kapcsolat mutatja, hogy az állami források esetleges elapadásával a legtöbb kormányközeli lap és hírportál jelen formájában fenntarthatatlan lenne.
Válság van, választás nincs: karcsúsítják az állami pénzektől függő Fidesz-közeli médiabirodalmat
Egymás után húzzák le a rolót kormányközeli újság- és tévés szerkesztőségek, tanúbizonyságát adva, hogy már korábban sem a piaci igény indokolta a létezésüket.
Tavaly az állami hirdetéseknek a Mediaworks teljes portfóliójára számított aránya 53 százalék, az idei első negyedévben majdnem kétharmad volt. A legfontosabb véleményformálónak számító politikai-közéleti lapok esetében pedig a listaáras (a kiadó által nyújtott kedvezményekkel nem csökkentett) reklámbevétel több mint 80 százalékát az állam adta az év első három hónapjában.
A KESMA-portfólió megtisztítása egy másik okból is adja magát. A megyei lapok a ráfizetés ellenére hatékonyan formálják a társadalom egy jelentős részének szemléletét, de a marginális szereppel bíró kisebb lapok fölött ott lebeg Damoklész kardjaként a bezárás réme.
A kormány több tagja is kifejezetten hasznos befektetésnek tartotta az állami milliárdokkal kitömött Megafont, a fideszes influenszergépezetet, és a vártnál fölényesebb választási eredményhez döntően járultak hozzá az online véleményvezérek százmilliókkal hirdetett klipjei, míg az ezek költségeinek sokszorosáért előállított KESMA-termékeknek alig volt hatásuk.
