szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem, nem a Mercedest szerették meg hirtelen ennyire a kirgizek.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

“Arra törekszünk , hogy egyre drágábbá tegyük az orosz hadigépezet működését” – vázolta fel a helyzetet John Kirby, a Fehér Ház szóvivője. Egyelőre az a helyzet, hogy az orosz vámhivatal szerint az import szintje eléri az ukrajnai háború előtti állapotot.

Sok a lyuk a szankciókon – mondják a szakértők, akik rámutatnak: sok állam segít kijátszani az oroszoknak a nyugati szankciókat. Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek állnak elől ebben a sorban, de az egykori szovjet tagköztársaságok egy része is jeleskedik a szankciók kijátszásában: Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán stb.

“5100 százalékkal nőtt a német autók exportja Kirgizisztánba az ukrajnai háború kezdete óta. Nem kell ahhoz lángésznek lenni, hogy észrevegyük: nem a Mercedest szerették meg ennyire ott, a német autók jórésze nem Kirgizisztánba kerül, hanem rajta keresztül Oroszországba. Mindenki látja ezt, de senki sem szól, a német autók meg továbbra is áramlanak Oroszországba” – írja a szankciókat figyelő Robin Brooks.

Természetesen nemcsak autókról van szó, hanem chipekről is, melyek a tilalmi listákon szerepelnek, de hogyha Hongkongban vásárolják meg őket Kirgizisztán javára, akkor arra már senki sem figyel, hogy a végállomás Oroszország.

Robin Brooks, aki a Brookings intézetnek dolgozik arra is felhívja a figyelmet, hogy sok uniós államban kormányzati válságot okozott Oroszország Ukrajna elleni agressziója, és ezért az Európai Unió is hozzájárul az orosz háborús erőfeszítésekhez. “Sok uniós tagállamban alkalmazzák azt a módszert, hogy a szállítólevélre Kirgizisztánt írják, miközben mindenki tudja, hogy Oroszországba kerül a kívánt áru.”

Az orosz hadiipar vígan használ nyugati chipeket

A Royal United Services Institute- brit katonai kutatóintézet megfigyelte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz fegyverekben 450 olyan nyugati alkatrész található, melyek mind a tilalmi listákon szerepelnek.

Wally Adeyemo, az USA pénzügyminisztérium államtitkára nemrég Berlinben felhívta a figyelmét arra a német üzletembereknek, hogy ne adjanak el az orosz szankciós listákon szereplő árukat Kínának, mert onnan azok gyakran Oroszországba kerülnek.

Mit csinál Washington? Azokat a bankokat fenyegeti meg szankciókkal, melyek finanszíroznak olyan kereskedelmi ügyleteket, melyek végállomása Oroszország. Különösen a kettős felhasználású áruk aggasztják az Egyesült Államokat, mint a chipek, melyeket polgári és katonai célokra egyaránt használni lehet. “Főleg Kínán keresztül áramlanak be kettős felhasználású termékek Oroszországba, ahol azután a hadiipar felhasználja azokat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies vezető szankció szakértője.

Csakhogy sok állam fütyül a nyugati szankciókra. A londoni Financial Timesnak így beszélt erről egy vezető üzletember Dubajból: ”A világgazdaságot már nem a Nyugat irányítja egyedül, ezért a szankciók kevéssé hatékonyak. A kereskedelem megy tovább, csak legfeljebb új utakat keres magának” – mondta a Dubai Multi Commodities Center főnöke.

“Eddig a szankciók nem érték el a céljukat: az orosz csapatok távozását Ukrajnából” – hangsúlyozza Robin Brooks.

G7: 50 milliárd dollár a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajnának

Olaszországban üléseztek a nyugati nagyhatalmak vezetői: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán, és arról döntöttek, hogy Ukrajna kap 50 milliárd dolláros támogatást, melynek fedezete a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon.

Ebből az orosz vagyonból mintegy 280 milliárd dollár Európában van. Joe Biden amerikai elnök így méltatta a döntést: “Újra emlékeztetjük Putyint arra, hogy nem hátrálunk. Épp ellenkezőleg: összetartunk az agresszióval szemben” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke, aki mellett ott állt Zelenszkij ukrán államfő is. Az USA és Ukrajna tízéves védelmi szerződést kötött, hogy garantálják az Oroszországgal hadban álló állam függetlenségét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!