Négyszer annyi narancs van a görög Fantában, mint a magyarban

A magyar üdítő narancstartalma alapból alacsony volt, de az elmúlt években tovább csökkent.

  • hvg.hu hvg.hu
Négyszer annyi narancs van a görög Fantában, mint a magyarban

A kettős minőségű üdítőkről, és azon belül is elsődlegesen a Fantáról közölt hosszú cikket a Pénzcentrum, melyből kiderül, hogy a Görögországban gyártott Fantába négyszer annyi narancs kerül, mint a nálunk gyártottba.

Míg a magyar Fanta összesen 5 százalék sűrítményből származó narancsot tartalmaz, addig

  • Görögországban ez az arány 20 százalékos
  • Olaszországban 12, de a szicíliai vérnarancslevet tartalmazó változat szintén 20 százalékos
  • Franciaországban 12,
  • Portugáliában 8,
  • Spanyolországban 6,
  • Lengyelországban és Svédországban hozzánk hasonlóan 5,
  • míg Angliában 3,7,
  • Németországban és Ausztriában 3

százalékos gyümölcslé-tartalommal kerül forgalomba az üdítőital.

A magyar Fanta egyébként 2017-ben még 6 százalék narancslevet tartalmazott a Nébih abban az évben elvégzett emlékezetes, a kormány hergelése hatására elkészített nemzetközi termék-összehasonlítása alapján.

Összeomló termelés, elszálló árak – búcsút mondhatunk a 100 százalékos narancslének

Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.

A cikkben azonban kérdésekre válaszolva a Nébih leszögezi, hogy az eltérő receptúrák nem törvénytelenségek, átverések eredményei, az eltérések – a gyártói nyilatkozat figyelembevétele mellett – jogszerű és objektív okokkal indokolhatók, mert nemzeti jogszabályunk nincs az üdítőitalok gyümölcslé-tartalmára vonatkozóan, míg más országokban létezik ilyen szabályozás. Van, ahol a megtermett gyümölcs felhasználására, máshol a cukor csökkentésére, megint másutt a glükóz-fruktóz szirup mérséklésére vagy épp a mesterséges édesítőszerek elkerülésére helyezik a hangsúlyt.

A Nébih szerint továbbá a gyártó által meghatározott összetételt az adott ország fogyasztói elvárása befolyásolja, ezt a hivatal szerint nevezhetjük “nemzeti ízpreferenciáknak”.

A végén illusztrációképp nézzük meg, hogy a szabályozások és a “nemzeti ízpreferencia” – vagy talán maradhatunk az ízlésnél – alapján hogy néz ki a magyar és az olasz Fanta összetétele.

Magyar:

víz, fruktóz-glükózszirup, narancslé sűrítményből (5%), szén-dioxid, étkezési sav: citromsav, természetes narancs aroma egyéb természetes aromákkal, antioxidáns: aszkorbinsav, színezék: karotinok, stabilizátor: guargumi.

Olasz:

víz, narancslé sűrítményből (12%), cukor, szén-dioxid, savanyító: citromsav, természetes citrusfélék aromája, stabilizátor: akácgumi, antioxidáns: aszkorbinsav.

A magyar a Pénzcentrum beküldött olvasói beszámolója szerint ízre is műbb, gejlebb, addig az Olaszországban vásárolt terméken érezni, hogy látott már igazi narancsot, ezáltal savanykásabb is.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.