Hét év után differenciáltan vetné ki a közműadót a kormány, ezzel a nagyvárosi vízművek a korábbi sokszorosát, míg a falvakat is kiszolgálók akár annak töredékét fizethetnék.
Elkészült a HVG Top 500-as listája 2019 legnagyobb árbevételű magyar cégeiről. Ahogy a lista történetében egyetlen alkalmat kivéve mindig, ezúttal is a Mol lett az első, de a legnagyobb előrelépést a második helyen álló Audinál láthattuk.
Tavaly a legtöbb esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követték. Hiányuk előbb-utóbb érezhető is lesz, főleg a főváros belső kerületeiben csökkenhetnek az árak.
Egyre többen megtapasztaljuk, mennyivel kényelmesebb online, akár egy fotelben, laptoppal az ölünkben intézni a vásárlásainkat. Nincs ez másként a vállalatokkal sem, a beszerzés digitalizálása számukra is kézzelfogható előnyökkel járhat, a járványhelyzet pedig csak még jobban ráerősített ennek szükségességére.
Elsőre azt gondolnánk, hogy egy olyan környezetbarát megoldás, mint egy naperőmű építése maximálisan támogatott, mind jogi, mind adózási szempontból. Különösen most, amikor a klímavédelmi szempontok minden korábbinál fontosabbá váltak. Ám ez Magyarországon mégsincs így. Olyan kérdések tisztázatlansága miatt nem toporognak türelmetlenül cégek azért, hogy ipari területen naperőművet építsenek, mint például, hogy egy naperőmű minek minősül: ingatlannak vagy ingóságnak? Cikkünkben e témát jártuk körül a CMS Budapest Ügyvédi Iroda szakértőivel, akik azt is elárulták, ők hogyan rendeznék megnyugtatóan a naperőművek ingatlan-, adó- és energiaügyi helyzetét.