Nem gyűjt, nem tárol, csak elérhetővé tesz

A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) létrehozása tavaly júniusban kezdődött. Először a jogi és műszaki környezetet alakították ki, majd ezt követően megvalósult az informatikai infrastruktúra és a kereső rendszer. Az informatikai tárca eddig mintegy 870 millió forintot költött az adattárra.

  • MTI MTI
Nem gyűjt, nem tárol, csak elérhetővé tesz

Az információs társadalom egyik alappillére a digitálisan elérhető tartalom, s ezért is kezdeményezte a Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az NDA létrehozását – mondta Galambosi András, a minisztérium főosztályvezető-helyettese. Elmondta, hogy elképzeléseik szerint hatékony együttműködésnek kell megvalósulnia azon szereplők, így például az állam, az intézmények és a piacon működő szervezetek között, amelyek digitális adattartalom birtokában vannak.

Az NDA-t azért hozták létre, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen interneten a magyar kulturális, illetve más adatvagyon. Az adattár létrehozásakor megfogalmazódott az is, hogy szerveződjön mozgalommá az információk digitalizálása, s ezért nemcsak vállalatoktól és intézményektől, hanem magánszemélyektől is elfogad az NDA digitális tartalmat.

Az NDA nem gyűjt, és nem tárol tartalmat, csupán elérhetővé teszi az interneten egy nyitott platformon keresztül bárki számára az információkat.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

2025 30. lapszám