Olivier Le Naire József Attila-idézetekkel illusztrált írásában a magyar Rimbaud-ként mutatja be József Attilát, akinek bár jelentek meg versei franciául, és jelentős francia írók és költők - köztük Cocteau, Eluard, Guillevic, Vercors, Seghers, Cayrol - voltak csodálói, a francia nagyközönség számára mindmáig ismeretlen maradt művészete.
   
"A világ igazságtalansága és aljasságai ellen állandóan lázadó nagy költő megható, spontán és nagyon önéletrajzi munkásságának" megértéséhez az elemző elengedhetetlennek tartja József Attila életének megismerését, amely Jean Rousselot 1957-ben írt ötvenoldalas tanulmányával egyetemben részletesen olvasható a kötetben. Ebből a folyóirat József Attila többszöri öngyilkossági kísérleteit emeli ki. A kritikus megemlíti, hogy a "Rimbaud-hoz
hasonlóan provokatív, gúnyolódó, sértődékeny, koraérett és túlérzékeny" József Attila már 17 évesen feltűnt a Szépség koldusa című Baudelaire-i hatásokat mutató első kötetével. Bécsi és párizsi tartózkodása után Magyarországra hazatérve "flörtölt a politikával, a pszchioanalízissel és a nőkkel, de mindez ahelyett, hogy meggyógyította volna, inkább csak súlyosbította lelki állapotát" - írja Le Naire.
   
Hozzáteszi: József Attila "felkavaró, humanista és egyetemes művészetét" halála után a Magyar Kommunista Párt megpróbálta kisajátítani, de a költő halálában is ellenállt mindenféle beskatulyázásnak és diktatúrának.
   
Kassai György és Jean-Pierre Sicre szerkesztésével a Phébus Kiadó gondozásában október 15-től kapható a francia könyvesboltokban a 704-oldalas kötet, amelynek borítóján Korda Vince a költőről 1927-ben rajzolt portréja látható.

József Attila költeményeinek francia fordításait a kilencvenes évek óta gyűjtötte a Párizsban élő Kassai György, de a kötetben megjelent művek alig negyede létezett franciául, a többit a műfordító-szerkesztő ültette át francia nyelvre. A kritikus véleménye szerint Kassai és Sicre "a legjobb szövegeket válogatta össze és gazdag jegyzettekkel látta el, amelyek rávilágítanak a költő ellentmondásaira, bonyolultságára, örök szeretethiányban fogant árvagyerek-törékenységére".
   
"Ha idén és (és jövőre is) csak egy verskötetet olvasnának, jól jegyezzék meg ezt a nevet: József Attila!" - írja a L'Express kritikusa.