szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A rövidfilmekre specializálódott Daazo portál közzétette az eddigi Cannes-i filmfesztiválokon Arany Pálmát nyert magyar rövidfilmeket. Tanulságos a sorozat, animációtól egysnittes rövidfilmig, kísérleti munkától a politikát súroló pamfletig.

A filmek közt egy igazi ritkaság is látható: az 1965-ben nyertes kísérleti film, a Nyitány. Vadász János alkotása azt a rejtélyes folyamatot (a keletkezés misztériumát?) mutatja be bravúros szuperközelik segítségével, ahogyan egy tojásból kikel a kiscsibe - a költői képsorokat Beethoven Egmont-nyitányának zenéje kíséri. A mai természetfilmes tévécsatornákból ismerős képsorok akkoriban szokatlannak tűntek, s az egésznek különös, bizarr pátoszt ad az Egmont-nyitány, amelynek hallatán nehéz elvonatkoztatni a történelmi konnotációktól. Ezt a zenét gyakran sugározta 1956 őszén, a forradalom napjaiban a Kossuth Rádió. Többek között Nagy Imre drámai proklamációjának idején is, és így ez a zene valamiképp a forradalom jelképévé vált. 

1977-ben az új generációs magyar animáció egyik legnagyobb egyénisége, Jankovics Marcell nyerte el a legrangosabb francia filmfesztivál fődíját, Küzdők című alkotásával. A film egy absztrakt csatát mutat be, amelyet a "művész" vív az "alkotásával", s a film így valamiképpen az elvesző-kivesző klasszikus művészfelfogásnak (a művével megküzdő ember) is emlékműve lett.

A magyar animáció díjainak sorát Vajda Béla Moto Perpetuo című alkotása gyarapította, ami 1981-ben nyerte el az Arany Pálmát. Az abszurd és groteszk stíluseszközökkel operáló animáció a vasfüggöny mögötti világ mindennapjainak görbe tükre, a nagy karikaturista, Sajdik Ferenc mesterien ironikus rajzaival. Jegyezzük meg, ebben az évben áttört (vagy inkább áttörhetett volna?) a hazai animáció, hiszen Oscar-díjat kapott Rofusz Ferenc Légy című filmje. Talán épp a fent említett "vasfüggöny mögöttiség" az oka, hogy áttörés nem lett az alkotói sikerekből.


A kilencvenes évek legnagyobb cannes-i sikerét Iványi Marcell Szél című rövidfilmje hozta el, amely 1996-ben érdemelte ki az Arany Pálmát. Az egyetlen snittre épülő fekete-fehér film a francia fotográfus, Lucien Hervé képe alapján készült, amely három asszonyt ábrázolt, ám Iványi a motívumot tökéletesen adoptálta a kietlen magyar puszta világába; úgy mesél el egy, a helyszín komorságához tökéletesen méltó történetet, hogy közben újra is értelmezi a hazai filmtörténet toposzait: a pusztát (elég csak a Szegénylegényekre, a Talpuk alatt fütyül a szél-re, vagy az Árvácskára gondolni) és az egysnittes képalkotást.

Minden évtizedre egy magyar cannes-i fődíjas rövidfilm jut, hiszen 2002-ben Mészáros Péter következett az Eső után című filmjével. Ez - ellentétben a Széllel - nem egysnittes alkotás, hanem nagyon is tudatos montázstechnikával felépített film. A rövidfilmes portálon a filmek ingyenesen tekinthetők meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Dupla osztrák siker a Cannes-i filmfesztiválon

Kettős győzelemnek örülhetett Ausztria, miután osztrák művész nyerte el a 62. Cannes-i Filmfesztivál fődíját és a legjobb színésznek járó díjat is. A cannes-i elismerés eddigi pályájuk csúcspontját jelenti Michael Haneke rendező és Christoph Waltz számára is - írta hétfőn, a díjkiosztó másnapján az osztrák sajtó.

hvg.hu Kult

Horror és nyomasztás a Riviérán

A 62. cannes-i filmfesztiválon a filmvilág jelenleg alkotó legnagyobbjai mérkőztek meg, de közben – sokak szerint – megfeledkeztek a nézőkről. A kinti szikrázó napsütést a fesztiválpalotában öncsonkítás, náciskalpolás, vetélés, kínzás és nyomasztás ellensúlyozta. Ennek fényében stílusos, hogy az Isabelle Huppert vezette zsűri Michael Hanekének ítélte a 2009-es Arany Pálmát.

hvg.hu Kult

Betiltott halál: Rofusz animációi az interneten

Rofusz Ferenc kisfilmjeiből kínál egy csokorra valót a Daazo.com Európai Rövidfilmes Központ. Többek között ingyen megtekinthető A légy című Oscar-díjas animáció, illetve az 1982-ben készült Holtpont. Utóbbi különlegessége, hogy témaválasztása miatt annak idején a hatóságok nem engedték bemutatni. A mostani válogatás kapcsán is érdemes visszatekinteni a politikai gettóba zárt animátor és az „illetékesek” harcára.