Jól járt a Sziget Kft., de az állam még jobban

A legnagyobb, 2,65 milliárd forint költségvetésű rendezvény, a Sziget Fesztivál szponzori bevételei 18 százalékra apadtak, tiszta nyeresége mégis 50 százalékkal meghaladta a tavalyit, s így 150 millió forintra nőtt. Még többet, 200 milliót hozott a Zamárdi szabad strandján idén júliusban immár harmadszorra megrendezett Balaton Sound, 70 milliós nyereséget termelt a Sopron védjegyévé vált Volt Fesztivál, de nyereséges volt a T-Home Gyerek Sziget és a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál is, ami együtt bőven ellensúlyozta a Szigetet egy nappal megelőző Zene a rasszizmus ellen című kapcsolt rendezvény veszteségét.

A szervezők profitjánál is nagyobb bevételre tesz szert a nagy tömegeket megmozgató fesztiválokból maga az állam – legalábbis ez derült ki a Sopronban és Zamárdiban a fesztiválozók között 300 fős mintán végzett tavalyi KPMG-felmérésből. A számítások alapján az összes fesztiválkiadás negyede-ötöde adóbevételként landolhat a költségvetésben. Például a négynapos Balaton Sound 33,2 ezer látogatója – továbbá ötezer meghívott vendég, technikai és kiszolgáló személyzet és fellépő – fejenként 41 ezer, összesen 1,58 milliárd forintot költött, a tanácsadó cég számítása szerint 816 millióval járulva hozzá a GDP növekedéséhez, 464 millió forint munkajövedelmet generálva, emellett 340 millió forint adóbevételt hozva.

A vendégek 150 ezer liter sört ittak, miközben a folyékony kenyér árának megfelelő summát költöttek rövid italokra és koktélokra, cigarettából pedig 450 ezer szálat füstöltek el, ennek köszönhetően csak jövedéki adóból 67 milliót kasszírozott az állam. Zamárdi és a környező Balaton-parti települések pedig, ahol a fesztiválozók mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el, 18 millió forint idegenforgalmi adóval lettek gazdagabbak. Hasonló arányokat mutatott a Szigetről utoljára 2005-ben készített gazdasági hatástanulmány. Akkor a KPMG a 200 ezer látogató által elköltött 6,3 milliárdból 1,3 milliárdra becsülte az adóbevételt. Emellett az akkor 111 millió forint állami támogatást felhasználó rendezvény 3,3 milliárddal járult hozzá a GDP-hez és 1,9 milliárd forint többlet-bérkifizetést generált.

Galéria, kattintson! © Bődey János

A távolról érkező közönséget vonzó többnapos rendezvények mára az adott régió gazdaságának olyan hajtóerejévé váltak, amelyek egyaránt segítik a kereskedelem, a szolgáltatások bővülését és a munkahelyteremtést – összegezte a HVG-nek Kali Zoltán, a KPMG menedzsere a Sziget Iroda felkérésére rendszeresen készített hatástanulmányok tapasztalatait. A tanácsadó cég számításai alapján minden, fesztiválon elköltött 100 forinthoz további 180 forint elköltése társul, felpezsdítve a helyi és regionális gazdaságnak a vendéglátáson és a turizmuson kívül eső szektorait is.

A szervezőkön és az államon kívül hasznot könyvelhet el a helyszínt adó település és helyi vállalkozások sokasága is, azzal együtt, hogy egy-egy óriásrendezvényen elköltött száz forintból 22 – a külföldi zenekarok gázsiján és az importtermékeken keresztül – a határokon kívül landol. Egy-egy fesztivál tovagyűrűző gazdasági hatása nemcsak a résztvevők számától függ, hanem attól is, milyen messziről vonzza a közönséget. A szállóvendégek veszik igénybe ugyanis a legtöbb szolgáltatást. Például a négynapos Volt Fesztivál idején Sopron összes szálláshelyének a 90 százaléka elkelt, s a város 25 ezer vendégéjszaka után jutott idegenforgalmiadó-bevételhez.

Egy-egy település fejlődésének kifejezetten a motorja is lehet valamely, évek alatt jól felépített fesztivál, ahogy a Tokajban és Rakamazon – két megye, Szabolcs és Borsod határán – tizedik éve megrendezett Hegyalja Fesztivál. Sajátos a helyszín szerepe: a Tokajtól csak egy híddal elválasztott, 17,5 hektáros fesztiválterület Rakamazhoz tartozik, így a bérleti díjat és az idegenforgalmi adó zömét a kisváros zsebeli be, ám a rendezvény résztvevői Tokajba járnak étterembe, s az ottani pincékben költik a pénzüket. Az idén 70 ezer látogatót vonzott rendezvény idején Tokaj mind a 3400 szálláshelyét lefoglalták a vendégek.

A szomszéd megyéhez tartozó Rakamaz viszont Bukovinszky Béla, a szervező Delta Fest Kft. marketingvezetője szerint éppen a fesztiválnak köszönheti, hogy Nyíregyháza után Szabolcs-Szatmár-Beregben a második legnagyobb turisztikai bevétellel dicsekedhet. A tokaji borfesztiválból is egyre többet profitáló település további bevételek reményében több mint száz férőhelyes diákszállást épít, 600 millió forintos beruházással pedig a Tisza-túra egyik vadregényes állomását alakítja ki a Morotva-tavon. A magántőke is fantáziát lát a rakamazi fejlesztésben: egyszerre két négycsillagos és egy háromcsillagos szálloda épül. Tokaj pedig közel kétmilliárdos beruházással 2500 férőhelyes fesztiválhelyszínné alakítja az egykori kőfejtőt, a Patkó-bányát.

SÁGHY ERNA