Ki ne hallott volna a Coca-Cola, a Fa szappan vagy a Cézár konyak hatvanas-hetvenes évekbeli sikeréről? A világmárkák fogyasztói társadalomra gyakorolt hatásáról, szerepéről Valuch Tibort, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadóját kérdeztük.
„Ezt kóstold meg. Már mindenki ivott. Mindenki ivott egy csöppet. Teljesen kikészít. Én már nem látok. Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer. - Mi a szar ez? - Coca-Cola! Az apámék hozták. Hoztak Londonból egy egész üveggel” – a párbeszéd Gothár Péter 1981-es Megáll az idő című filmjének házibuli-jelenetében hangzik el, kábító italként bemutatva az egyébként élénkítő hatású üdítőt. Magyarországon a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején tört ki az igazi kóla-őrület: az idén 125 éves Coca-Cola, pár évvel később pedig a konkurens Pepsi termékét a legkelendőbb és legvágyottabb „nyugati” fogyasztási cikkek között tartották számon a fővárosban.
„1956 után egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy az elzártság oldódjon: a hatvanas évek második harmadától ez már észrevehető volt. Ekkor az itthon még csak elvétve látható márkás dolgokat – mint a Coca-Cola – sokan szervezett, nyugat-európai turistaútjukon szerezték be” - mutat rá Valuch Tibor, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, számos történelmi, társadalomtörténeti kötet szerzője. A nyugati kiruccanások arra is jók voltak, hogy a magyarok rácsodálkozzanak a világmárkákra és spórolt pénzüket - valuta formájában - jugoszláv Cézár konyakra vagy éppen Levi Strauss farmernadrágra költsék.
A világmárkák iránti lelkesedés, majd a márkafetisizmus – az 1960-as, 1970-es években a választék még a márkás termékek esetében is korlátozott volt – a fogyasztóképessé válással erősödött, a hatvanas évek végétől. A hetvenes évek végétől fellendült a bevásárlóturizmus: aki külföldre ment, igyekezett annyi márkás terméket megvásárolni, hogy legalább a kiutazási költségei megtérüljenek. (A Fa szappan például kincs volt ebben az időben, mert itthon nem lehetett kapni. Nagy becsben is tartották, sokan a ruhásszekrényükbe rejtették, hogy illata beivódjon a holmikba.) Ez persze nem volt egyszerű, mert a nyolcvanas évek végig korlátozták a lakossági valutakivitelt: 50 dolláros valutakeretet állapítottak meg.
„Ha az öltözködést nézzük, négy nagy amerikai farmermárka volt elérhető és divatos Magyarországon a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején: a Levi Strauss (Levi’s), a Lee Cooper, a Wrangler és a Super Riffle. Az sem volt mindegy, hogy milyen címke volt például a Levi’s nadrágon: piros vagy narancssárga, mert ez jelezte a minőséget” – mesélte Valuch Tibor, hozzátéve, hogy minden márkás termék esetében felmerült az igény egy hazai utánzatra. Az 1976-ban megnyílt Budai Skála például 1977-től – a Skála-Coop élén Demján Sándor állt – a kizárólagos forgalmazási jogot megszerezve árulta a Trapper farmert.
„A Coca-Cola és a Wrangler farmer egy sajátos életérzésnek, a nyugati világhoz való hasonulás vágyának köszönhetően maradt évtizedekig a topon” – fogalmazott Valuch. Mint mondta, ezek értékét növelte, hogy amikor megjelentek a hazai köztudatban, még ritkaságszámba mentek. Azt mutatták, hogy valaki képes volt megvenni a menő, itthon nehezen beszerezhető nyugati cuccot: vagyis lépést tudott tartani a vélt vagy valós elvárással, a nyugati ízlésvilághoz való hasonulással.
„Emlékszem, 1977-ben, elsős gimnazistaként kaptam az első farmeremet, egy Wranglert. Akkoriban ennek nagy presztízse volt, az ember vigyázott is rá” – említett egy személyes példát Valuch. Később, amikor ezeket a világmárkákat itthon is elkezdték gyártani, már minden fogyasztói réteg számára elérhetővé váltak. „A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a Levi Strauss hazai partnere a Május 1. Ruhagyár volt, míg a Pierre Cardin termékeket Magyarországon a Hungarotex gyártotta” - olvasható Valuch Tibor A lódentől a miniszoknyáig - a XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete - című könyvében. Az első Pierre Cardin bolt 1983. szept. 9-én nyílt a mai Károly Körút 8. szám alatt. Amikor a Váci utcában a nyolcvanas években megnyitották az ország első Adidas-boltját, órákig álltak sorba az emberek, hogy vehessenek maguknak egy susogós joggingot, mert amit a Váci Kötöttárugyár készített, nem volt olyan tökéletes - így Valuch Tibor.
Nemcsak a ruházati termékek, fogyasztási cikkek és kozmetikumok, az autók esetében is nagy presztízse volt a nyugati daraboknak. Különösen, hogy egy Opelhez, Mercedeshez vagy Wolkswagenhez leginkább ajándékozás, vagy külföldi kiküldetés révén lehetett hozzájutni, illetve, ha valaki engedélyt kért és kapott nyugati kocsi megvásárlására. A szórakoztató-elektronikai cikkeknél a Sony, a Panasonic és a Philips volt elérhető a magyarok számára is, ám ezekből kevés forgott közkézen, mert a hazai Videoton vagy Orion gyár termékeihez könnyebben hozzá lehetett jutni.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
