Bárki jelentkezhet az Eurovíziós Dalfesztiválra, a közönség is dönt a magyar indulóról

Nagy reményekkel indultunk minden évben az Eurovíziós Dalfesztiválon, jövőre újra fogunk. Az MTVA most a közönség bevonásával választja ki az előadót. 2011. szeptember 1-je után készült dalokkal lehet nevezni december 20-ig.

  • hvg.hu hvg.hu
Bárki jelentkezhet az Eurovíziós Dalfesztiválra, a közönség is dönt a magyar indulóról

"Szerelem, miért múlsz?" - májusban a csapból is ez folyt, de hiába a sorozatos sikertelen magyar szereplések, a keserűség is múlik, így a jövő évi Eurovíziós Dalfesztiválnak újra nekifutunk. Ezt az MTVA képviselői december 1-jei sajtótájékoztatójukon jelentették be, ahol az is kiderült, a tavalyi kudarc oka az lehetett, hogy teljes káosz közepette kellett megszervezni a versenyt. Rákay Philip, az m1 és m2 intendánsa elmondta, hogy az utolsó pillanatban dőlt el 2011-ben, hogy indul magyar dal Düsseldorfba, ezért választották ki belsőleg Wolf Katit. Most viszont jó előre gondolkodtak, így bárki nevezhet, hogy Magyarországot képviselje a világ legnagyobb dalfesztiválján.

Az idei győztes, jövő évi vendéglátóhoz Bakuba az mehet majd, aki december 20-ig beküldi dalát, ám nem csak a hangzás a fontos, hanem a látvány is: előadóra és színpadra komponált pályaműveket fogad be csak a zsűri. A háromperces zeneszámokból aztán 16-ot választ ki a szakmai stáb, melyek januártól három kiválasztó-show keretében: két elődöntőn és egy döntőn versenyeznek egymással. Most a magyar nézők véleménye is számít majd, a végső kiválasztáson - melyen a legjobb nyolc méreti meg magát - a zsürorok mellett a közönségnek is lesz egy szavazata.

A nevezési feltételek a hirado.hu oldalán találhatók meg, az egyik legfontosabb kritérium, hogy 2011. szeptember 1-je után készült dalok szállhatnak csak be, melyek nem tartalmazhatnak feldolgozást, még népdalbetétet sem.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.