Glatz Ferenc történésznek, akadémikusnak, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyesbizottság társelnökének ítélte oda az idei harmadik Sánta Kutya-díjat a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság - közölte Czakó Gábor, a civilek alkotta testület szóvivője.
A Sánta Kutya-díjat 1996 óta azok kapják, akik a bizottság szerint félrevezetik az országot. A díjat minden péntek 13-án ítélik oda. Glatz Ferenc a közlés szerint azért kapott díjat, mert "a szerb félre bízta az 1944-45-ös, több tízezer áldozattal járó magyarirtás kivizsgálását".
Korábban Sánta Kutya-díjat kapott többek közt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Biszku Béla volt belügyminiszter, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Jancsó Miklós filmrendező, Heller Ágnes filozófus és Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere is, valamint az első Orbán-kormány kulturális kormányzata.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Egy drón segítségével sikerült megtalálni.
Egy helyi büfés szerint az oltásban többen segítettek, de sokan inkább csak fotózták a lángokat.
Hétfőn kettészakadhat az ország.
